Erre a misztikus helyszínre indult több mint 60 éve a Malév első Európán kívüli járata

Szinte alig akad Magyarországon olyan ember, akinek ne lenne valamilyen emléke a nemzeti légitársasághoz kötődően: reklámok, repülések, a logó, vagy épp Presser Gábor ikonikus Malév-dala. A vállalat hatvanhat éven át működött, majd 2012. február 3-án, reggel 6 órakor végleg leállt, ezzel lezárva egy korszakot a hazai repülés történetében.

Honnan indult és hova jutott?  – A Maszovletből lett Malév fejlődése

A Malév elődje, a Magyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt. (Maszovlet) 1946-ban alakult meg, és az első, egyenként 21 személyes utasszállító gépeiket belföldi forgalomra használták. Ma szinte hihetetlennek tűnik – hacsak nem gondolunk a magángépekre –, de közvetlen járatok repültek például Szegedre, Debrecenbe, Szombathelyre és Győrbe, majd további megyeszékhelyek is bekapcsolódtak a hálózatba – olyan városok, ahova ma két-három órás vonatozással lehet csak eljutni. 

Egy évvel később, 1947-ben indult az első külföldi járat Bukarestbe, majd megalakult a menetrend szerinti Budapest–Prága útvonal. Bár a szocialista blokk fővárosai felé induló repülőjáratokra már akkoriban voltak tervek, a rendszeres nemzetközi személyforgalom még váratott magára. 1954 novemberében Magyarország kivásárolta a Szovjetuniót, így létrejött a tisztán magyar tulajdonú Malév, amely ekkor még elsősorban belföldi járatokat üzemeltetett. 

Forradalom és nyugati nyitás

A nyugati nyitás 1956-ban kezdődött, a társaság első nyugati járata Bécsbe indult, majd kis idővel később Ferihegy – akkoriban még csak az I-es terminállal – fogadta a holland KLM (Királyi Légitársaság) járatát. Az 1956-os forradalom idején a légiforgalmat betiltották, majd 1957 januárjában indultak újra a járatok. A következő években a belföldi vonalak fokozatosan szűntek meg: 1960-ban a Budapest–Szeged járat, majd 1963-ban a legtöbb belső útvonal. Ugyanebben az évben azonban hatalmas mérföldkőhöz érkezett a magyar polgári repülés: 1963. augusztus 28-án felszállt az első, Európán kívülre induló Malév-járat, amely Kairóba repült, a menetrend szerint Athént érintve. A menetrend szerint közlekedő repülőgép egy Iljusin IL-18-as turbólégcsavaros modell volt, amely korának egyik legmodernebb gépének számított, 89 férőhellyel a fedélzeten. Budapest és Athén között a menetidő mindössze 2 óra 20 perc volt, onnan Kairóig további 2 óra, az egész út az athéni megállóval együtt alig több mint 5 órát vett igénybe – ez kimagasló teljesítménynek számított a hatvanas évek technikai színvonalához képest. 

Az IL-18-as nem véletlenül lett a Malév egyik meghatározó típusa: megbízhatóságával és teljesítményével hosszabb távú útvonalakra is alkalmas volt. A Budapest–Athén–Kairó járat nemcsak a légitársaság, hanem Magyarország számára is szimbolikus jelentőséggel bírt: az ország ezzel ténylegesen belépett a nemzetközi légi közlekedés vérkeringésébe, új lehetőségeket teremtve a magyar utazók számára. 

Fejlődés és bukás – a legendás Malév-logó megalkotása, Egyenlítő átlépés és anyagi gondok

A következő években folytatódott a fejlődés: 1966-ban a Malév átrepülte az Egyenlítőt, 1968-ban pedig megérkezett az első sugárhajtású Tu–134-es, amely a kilencvenes évekig a flotta gerincének számított. 1988-ban a Malév flottájába érkezett az első bérelt Boeing 737-es; ez lett később a társaság fő típusa, majd ugyanebben az évben megszületett a legendás Malév-logó és a sokak által ismert zenei szignál is.

A kilencvenes években fokozatosan lecserélték a szovjet gyártmányú gépeket, 2003-ban pedig már a modern 737-NG típus állt szolgálatba. A 2000-es évek közepén a Malévet Európa egyik legpontosabb légitársaságaként tartották számon, 2011-ben pedig 32 ország 52 városába indított járatokat, évi hárommillió utassal.

Mindez azonban nem volt elég ahhoz, hogy megállítsa a fapados légitársaságok térnyerését és a pénzügyi nehézségeket. Az állami támogatásokat az Európai Bizottság jogellenesnek minősítette, és a céget százmilliárd forintos visszafizetésre kötelezte. Befektetőt sem sikerült találni, így 2012-ben a Malév végleg leállt.

Az egykori magyar nemzeti légitársaságra ma is sokan emlékeznek nosztalgiával. 1963 augusztus 28-án egy világ nyílt meg a magyarok előtt a Budapest–Athén–Kairó járat elindításával. A Malév története a magyar légi közlekedés felemelkedésének és bukásának krónikája.

Az alábbi videó a Malév és a vállalatnál dolgozók utolsó napjába enged mélyebb betekintést:

Ezek is érdekelhetnek: