„A Mikulásban hinni nem gyerekes, hanem egészséges” – Miért van szükségünk a varázslatra felnőttként is? A pszichológus elmondja

Dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológus szerint a Mikulás nem csak mesehős – a gyerekek érzelmi és erkölcsi fejlődésében is fontos szerepet játszik.

• A Mikulás-jelenség erősen hat a gyermekekre.
• A Mikulással nem szabad fenyegetni a gyereket.
• A Mikulás története értéket közvetít.

Milyen hatással van a gyerekre, ha kiderül, hogy a Mikulás nem létezik? A pszichológus válaszol

„Egy kisgyereknek a Mikulás teljesen valóságos”

Dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológus szerint már egészen kicsi korban erősen hat a gyerekekre a Mikulás-jelenség, hiszen a mese és a valóság között még nem tudnak különbséget tenni.

A legtöbb szülő ilyenkor megpróbálja fenntartani a varázslatot, például azzal, hogy „igen, ez is Mikulás, de nem az igazi”. A szakértő szerint így a gyerekben kialakul egy kép arról, hogy valahol tényleg létezik az igazi Mikulás. Ez a hite segít neki megérteni, mit jelent jónak lenni, és hogyan működik a jutalmazás.

Nem szabad a Mikulással fenyegetni

A Mikulásban való hit természetes, de sokszor a szülők – akár észrevétlenül is – rossz irányba viszik a dolgot. A „ha rossz leszel, nem kapsz semmit” típusú mondatok ártalmasak lehetnek.

 – hívja fel a figyelmet a szakértő.

A pszichológus szerint a gyerekek fejében a Mikulás a jóság és az elfogadás jelképe, nem pedig egy ítélkező alak. „Azt kell erősíteni bennük, hogy a Mikulás akkor is szereti őket, ha néha rosszalkodnak. Ez nem arról szól, hogy tökéletesnek kell lenni, hanem arról, hogy próbálkozni kell jónak lenni.” – mondja dr. Makai Gábor.

A Mikulás történet értéket ad tovább

A Mikulás-figura nemcsak a fantázia miatt fontos, hanem mert értéket közvetít.

A történet tehát sokkal többről szól, mint csomagokról és csokimikulásról: arról, hogyan tanulja meg a gyerek a jót és a rosszat megkülönböztetni. „A mesevilág nem felesleges. A gyerekek a fantázián keresztül dolgozzák fel a világot. A Mikulás története pedig biztonságot ad – egy biztos pontot, ahol a jó mindig győz.”

Nem trauma, ha kiderül az igazság

Sok szülő fél attól, hogy a gyereke csalódik, ha megtudja, hogy a Mikulás nem létezik. Pedig ez természetes folyamat.

„Egy hat-nyolc éves gyerek már el tudja választani a mesét a valóságtól. Ilyenkor magától rájön, hogy a Mikulás nem igazi, de ez nem rossz élmény. Egyszerűen csak egy új szintre lép a gondolkodása” – nyugtat meg a pszichológus. Amikor ez megtörténik, a gyerek nem elfordul a történettől, hanem másképp kezdi látni. „Innentől már ő is része lesz a játéknak. Segít a testvérének, levelet ír, várja a csengőt. Tudja, hogy nem igazi, de mégis szeretne hinni benne, mert jó érzés.”

A felnőttek is így működnek – a Mikulás szelleme bennünk is él

„Én is emlékszem, hogy felnőttként is megmaradt ez az élmény. Nálunk is mindig csengett a Jézuska, és vártuk a pillanatot. Ez a szokás, ez a játékosság sokat ad a lelkünknek.”

A Mikulás nem hazugság, hanem hagyomány

A pszichológus szerint a Mikulásban való hit nem megtévesztés, hanem egy szimbolikus tanítás a jóságról.

Ez az élmény felnőttkorban is nyomot hagy

„Aki gyerekként megéli a varázslatot, az később is könnyebben hisz az emberekben, a szeretetben, a meghittségben. A Mikulás végül is bennünk marad – nem a piros ruhás bácsi formájában, hanem abban, amit képvisel.”

Szükségünk van a varázslatra

A Mikulás mese tehát nem csak a gyerekkorról szól. „A gyereknek és a felnőttnek is szüksége van erre a varázslatra. Ezek a rituálék, a hagyományok, a közös élmények erősítik az összetartozást. A Mikulás egyfajta híd a gyerekkor és a felnőttkor között.” A lényeg, hogy a mese mögött mindig ott maradjon a jó szándék, a szeretet és az elfogadás.

Az alábbi cikkeinket se hagyd ki: