Öt meglepő dolog, amit soha nem gondolt volna a Mikulásról

képzőművészet
PUBLIKÁLÁS: 2020. december 06. 06:32
A gyerekek december 5-én az ablakba teszik a csizmájukat abban a reményben, hogy a piros ruhás Mikulás ajándékokat tesz bele, és nem virgácsot – a szokást mindenki ismeri. De azon például meglepődnénk, hogy a Mikulás régen nem piros ruhát hordott, vagy hogy volt időszak, amikor inkább volt ijesztő figura, mint kedves ajándékozó, és hogy a róla ábrázolt képben a skandináv mitológia keveredett a keresztény hagyománnyal. Az alábbiakban a Mikulás nyomába eredünk.

Szent Miklóst a prostituáltak pártfogójának is mondják

Az bizonyára senkinek sem újdonság, hogy a mai Mikulás képe egy katolikus szent, Szent Miklós püspök alakjából bontakozott ki. De tudjuk, hogy ki volt ő valójában, és mi köze van az ajándékozáshoz? Szent Miklóst (270-343), a törökországi Myra püspökét elsősorban a gyerekek és a diákok védőszentjeként tartják számon, ugyanakkor a nehéz körülmények között élők, köztük a prostituáltak pártfogója is egyben, és ehhez kapcsolódik az ajándékozás szempontjából lényeges legendája is.

Fra Angelico, Szent Miklós története Fra Angelico/- https://www.wga.hu/frames-e.html?/html/a/angelico/06/predel1.html/wikipedia

A történet egy elszegényedett nemes emberről szól, aki vagyon hiányában nem tudta férjhez adni a lányait és nyilvánosházba akarta adni őket. De Szent Miklós értesült a tervről, és egymás után három éjjelen titokban három arannyal teli erszényt dobott be az ablakon. A legenda egy változata szerint a kéményen dobta be az erszényt, ami a száradni felakasztott harisnyában landolt. Bár a legendában Szent Miklós mint titokzatos ajándékozó jelenik meg, alakját a reneszánsz festményeken egészen máshogy ábrázolták, mint ahogy ma ismerjük. A 15. században élt Fra Angelico festményén például jellegzetes reneszánsz viseletben látjuk, szűk nadrágban.

Az égen közlekedő ajándékozó képe a skandináv mitológiából ered

De az elképzelés, hogy a Mikulás az égen közlekedve szállítja az ajándékot, nem Szent Miklóshoz kötődik, még csak nem is a keresztény gondolatvilághoz. Vannak, akik úgy vélik, hogy a skandináv és germán mitológiából ered. Az északi népek főistene, Odin a hagyomány szerint ajándékokkal megrakott szekéren száguldott az éjszakai égbolton. Egy német szokás szerint a gyerekek Odin lovának, Sleipnirnek tettek ki csizmáikban a kémény mellé szalmát és répát, a főisten pedig hálából ajándékokat hagyott benne nekik.

Odin, aki többek között a háború istene is, egy félelmet keltő, démonikus alak, akit magas, nagyszakállú, félszemű ősz öregemberként ábrázolnak. Alakjában egyszerre mutatkozik meg a jó és a rossz, hasonlóan, mint a Mikulás-napi szokásokban: a Mikulás a jó gyerekeket megajándékozza, a rossz gyerekeknek pedig virgácsot hoz. A rossz a jóságos Mikulás mellett a krampusz képében jelenik meg.

Odin Ólafur Brynjúlfsson/wikipedia

Az, hogy az emberek a téli napforduló idején megajándékozzák egymást, szintén az északi népek, főként a vikingek szokása volt. Ezt a szokást kapcsolták hozzá a keresztények a gyerekek védőszentjének napjához.

A magyar Miklós-napi szokások utcai korbácsolássá fajultak

Szent Miklós napja egy időben nem volt annyira szeretetteljes esemény, mint ma – olyannyira, hogy a 20. század elejére a Magyar Katolikus Lexikon szerint utcai korbácsolássá fajult. Egy Normandiában született népszokás szerint, ami Magyarországon is népszerű volt, Szent Miklós napját álarcos jelmezes játékkal ünnepelték. Szent Miklós napjának előestéjén a Mikulás a krampusz kíséretében betért a gyerekekhez, megimádkoztatta, vizsgáztatta őket, és attól függően, hogy viselkedtek, megajándékozta vagy virgáccsal megfenyítette őket. Aztán az eredetileg a karácsonyra előkészítő szokás, idővel más irányt vett, és az ijesztgetés került túlsúlyba.

A Mikulás segédje, a krampusz egy 19. századi német illusztráción Szczebrzeszynski/wikipedia

A játékban a krampusz a gyerekeket ijesztgeti, el akarja ragadni, de Miklós a krampuszt megszégyeníti és láncra veri – innen a dunántúli Láncos Miklós elnevezés. A 19. század végére a játékban túlsúlyba kerültek a zajos elemek. Csepregen például a századforduló körül a fiatalok házról-házra jártak ijesztgetni: hosszú láncaikat csörgették, és meg is verték velük a járókelőket. Állítólag ilyenkor a házból sem mentek ki szívesen. A Vas megyei Vép hagyománya szerint Láncos Miklós álarcban, kezében láncot zörgetve ijesztgeti a lányokat, gyerekeket és olykor fához vagy kútágashoz köti őket. De minden településnek megvolt a maga Szent Miklós napi hagyománya, amit miklósolásnak is neveztek. Vidéken egészen az 1970-es évekig élt a lánccsörgető alakoskodás, amit végül kiszorított a jóságos Mikulás.

Bár a Télapó az 50-es években terjedt el, a szó már korábban létezett

A Szent Miklós napján érkező ajándékhozót Magyarországon Télapónak és Mikulásnak is nevezzük. A Télapó mesefigura, amely bár összemosódott a Mikulás képével, nem a keresztény gondolatvilágból eredeztethető alak. Egyesek az orosz hagyomány Gyed Moroz (Fagy Apó) alakjával azonosítják, és szovjet importnak tartják.

Free-Photos / Pixabay

Igaz ugyan, hogy a Télapó elnevezést a Mikulás helyett a Rákosi-korszakban tették kizárólagossá azért, hogy megfosszák az ünnepet a vallási vonatkozásoktól, de a szó már létezett korábban is, és mai jelentését fokozatosan vette fel. Tél apót - így, különírva - már Arany János is ismerte, Téli vers című művében le is írta, és Mikszáth Kálmán is használta műveiben.

A Mikulás nem mindig hordott piros ruhát

A Mikulás nem mindig volt ilyen jókedélyű, kövérkés öregember, pirospozsgás arccal és fehér prémszegélyű piros kapucnis köpenyben, ahogy ma ismerjük a reklámokból. Ábrázolták magas és sovány emberként, különféle színű köntösökben, komor arccal és ijesztő manóként is.

Mikulás alakja egy német gyermekkönyvben a 19. század elejéről Heinrich Hoffmann/wikipedia

Hogy ki rajzolta meg a modern Mikulás vagy Télapó képét, azzal kapcsolatban különféle információk keringenek. Egyesek Moritz von Schwind német festő és meseillusztrátor nevéhez kötik. Schwind 1825-ben egy buggyos, kapucnis köpenyt viselő, szakállas öregemberként rajzolta meg, ami bár nem áll messze a mai Mikulás-képünktől, az ő ruháján még nem szerepelt a karakterisztikus fehér prémszegély. Schwind nyomán a 19. században hasonló buggyos ruhában rajzolták meg, de a piros szín még nem szilárdult meg; lila, zöld, fekete, fehér és narancs színű köpenyben is ábrázolták. Ezek a korai ábrázolások ráadásul inkább komornak mutatták, nem olyan jókedélyűnek, mint a maiak.

Moritz von Schwind/wikipedia

Egyes elképzelések szerint a modern Mikulás képét Thomas Nast német születésű, amerikai karikaturista alkotta meg. Nast összesen 33 illusztrációt készített a Mikulás amerikai megfelelőjéről a Santa Claus-ról; közülük a legelső egyáltalán nem hasonlít a mai Mikulásra. A rajz az amerikai polgárháború idején készült 1863-ban, és gyakorlatilag háborús propaganda volt: a Santa Claus ajándékokat osztogat az északi szövetségi államok katonai táborában, csillagos-sávos köntösben, kezében Jefferson Davist, a konföderációsok elnökét ábrázoló báb, kötéllel a nyaka körül.

Thomas Nast, Harper's Weekly United States Library of Congress's Prints and Photographs division/wikipedia

Leghíresebb Mikulás-illusztrációja 1881-ben készült, amelyen már a jellegzetes piros ruhát viseli, és egészen hasonló a mai reklámokból ismert alakra. De ha jobban megnézzük a képet, kiderül, hogy ez is háborús propaganda, és a kormány döntésképtelenségét ábrázolta, hogy magasabb béreket fizessenek a katonaságnak. A Mikulás játékokkal teli hátizsákot visz, de ez valójában egy katonai hátizsák. Ruháján kardot és övcsatot visel, amivel a katonaságot reprezentálja, a játékló pedig utalás a trójai falóra, ami a kormány árulását szimbolizálja.

Thomas Nast Thomas Nast/wikipedia

A Coca-Cola marketingjének is szerepe volt a modern Mikulás-kép formálásában. Az italgyártó cég 1931-ben bízta meg Haddon Sundblom művészt, hogy rajzolja meg egy reklámjához. Sundblom egy embernagyságúnál nagyobb vidám, barátságos öregembert rajzolt, pirospozsgás arccal, csillogó szemekkel és nevetésráncokkal, gyakorlatilag ilyennek látjuk a Mikulást a mai napig.

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.