A sellők és szirének legendája: Mítosz vagy valóság?

PUBLIKÁLÁS: 2025. július 26. 20:15

A tengerek végtelen felszíne az ősidők óta elbűvölte az embereket, a kíváncsiság, hogy mi lakozhat a félelmetes mélységben, különleges lényeket hívott életre a fantáziájukban. Bár ma már a sellők és szirének barátságos, csodaszép lényekként élnek a képzeletünkben, ez nem mindig volt így.

A Disney Kis Hableánya ugrik be elsőre az embernek, ha a sellőkről hall, és arra csak ritkán gondolunk, hogy évezredes gyökerei vannak a sellők és szirének legendáinak – egészen az ókorig kell visszamenni, ha szeretnénk megismerni az eredetüket. Az biztos, hogy szinte nincs olyan nép a világon, melynek mítoszai között ne szerepelnének halfarkú, elbűvölő énekű női alakok, akik amilyen gyönyörűek, annyira halálosak is voltak. Hogyan néztek ki a szirének, sellők a valóságban, és a mítoszokban?

szirének sellők a valóságban és mítoszokban — Rengeteg nép mitológiájában találkozhatunk szirén szerű alakokkal, akik a mélybe csábítják a férfiakat Fotó: Buena Vista Images / GettyImages

Léteznek szirének, mi van a szirén legenda mögött?

A tengerpartok közelében élő közösségek egyszerre tisztelték és félték a hatalmas víztömeget, hiszen bár az élet fenntartásához szükséges a víz, ugyanakkor hajókat, embereket nyel el. Ennek a kettősségnek a szimbólumai a szirének és sellők legendái, melyek arra figyelmeztetnek, hogy bármilyen szép is a hatalmas vízfelszín, halálos veszélyt rejthet. A hajósok az ismeretlen, viharos tengeren gyakran hallottak rejtélyes hangokat, láttak titokzatos jelenségeket, melyek összekapcsolódtak a mitológiai lényekkel.

A szirének először az ókori görög mitológiában bukkantak fel, de ekkor még nem halfarkú, hanem madár testű, női fejű alakok voltak, akik énekükkel megbabonázták a tengerészeket.

Homérosz Odüsszeiájában Odüsszeusz viasszal tömi be a hajó legénységének fülét, saját magát pedig az árbóchoz kötözteti, hogy elkerüljék a bűvöletet. Későbbi a leírásokban a szirének halfarkú, hosszú hajú, gyönyörű arcú nőként szerepelnek, akiket gyakran ábrázoltak zátonyokon, sziklákon ülve, arra várva, hogy elcsábítsák a hajósokat.

Szirének a valóságban — A sellők és a szirének a mítoszok szerint gyönyörűek, de veszélyesek Fotó: PeopleImages.com - Yuri A / Shutterstock

A sellő legendája több kontinensen is ismert

Az egész világon ismertek és féltek voltak a sellők és szirének, és nemcsak tengerparti országokban, hanem nagyobb tavak, de mocsaras területek mellett élők folklórjában is találkozhatunk velük. A germán mitológiában például a Rajna tündére szédítette meg énekével a sziklája felé hajózó férfiakat, a középkorban Nyugat-Európában, Oroszországban, Ázsiában és Afrikában is ismertek voltak ezek a gyönyörű, vérszomjas lények. Közös pont mindegyik legendában, hogy a sellők a férfiakat vízbe csábítják, akik elvesznek a hullámsírban.

Hazánkban a sellők alakja leginkább népi tárgyakon, templomok festett berendezésein maradt fenn, szerte az országban találtak ilyen leleteket a 17. század óta. A szájhagyományban terjedő sellőlegendák közül nagyon kevés maradt fenn, vagy került feljegyzésre.

Sellők a valóságban — A Hableány étterem külső falát díszítő mozaik Kumpost Éva kerámiaművész munkája 1965-ből Fotó: Fortepan

Léteznek sellők a Balatonban is?

A legismertebb magyar sellő-mítosz szerint, amikor még a Badacsony forró vulkán volt, a hegy magányos ura megpillantott egy gyönyörű leányt a vízben, aki nem ember, hanem halfarkú sellő volt. A lány aranyhajának megrázásával és igéző mosolyával megbabonázta a vulkán urát, aki utánavetette magát a vízbe – és a csobbanástól kialudt a vulkán. A legendát a mai napig őrzi a badacsonyi vasútállomás környéke és a város patinás étterme is, amely a Hableány nevet viseli, utalva ezzel a régi, helyi történetre.