Cikksorozatunkban a világ leghíresebb filmrendezőit vesszük górcső alá, és elmeséljük, mivel foglalkoztak a szakma legnagyobb géniuszai, mielőtt díjakat besöprő mozis óriásokká váltak volna. Következő alanyunk egy olyan nagyhatású rendező lesz, aki valamilyen felháborító félreértés folytán – mert erre más magyarázatot nem tudunk elképzelni – még egyetlen Oscar-díjat sem vihetett haza, pedig sok más remekműve mellet rendezett egy olyan filmet, melyet a mai napig számos más alkotó megidéz filmekben, dalokban és képzőművészeti alkotásokban is. Nézzük, mit csinált Ridley Scott, mielőtt híres rendező lett!

Ridley Scott sem a filmszakmában képzelte el az életet első körben. Bátyja, Frank Scott nyomdokait követve – aki a Brit Haditengerészethez szegődött – be akart lépni a seregbe, de szerencsére édesapja lebeszélte erről. Így került a West Hartlepool Művészeti Főiskolára, majd a Londoni Királyi Művészeti Főiskolára, ahol tevékenyen részt vett az egyetem filmtanszékének megalapításában. Eleinte festészetet és tervezőgrafikát tanult, ezen a területen szerezte első diplomáját, majd a filmek világa iránti érdeklődése vette át a főszerepet.
Sajátos látásmódja és vizuális stílusa ebben az időszakban alakult ki. A BBC-nél helyezkedett el először mint berendező, és magabiztosan mászta a karrierlétrát, egy idő után már televíziós sorozatokat rendezett, például a Z-cars és A besúgó című brit szériákon is dolgozott. Ezek a tapasztalatok finomították filmrendezői képességeit, beletanult a kamerakezelésbe és a gyártási folyamatokba. A ‘60-as évek végén otthagyta a BBC-t és megalapította saját produkciós cégét testvérével, majd közel 1000 reklámfilmet rendezett, mielőtt megtört a jég és elkészült első nagyjátékfilmje, a Párbajhősök 1977-ben.

A Párbajhősök, mely 1977-ben debütált Harvey Keitel és Keith Carradine főszereplésével rögtön két BAFTA-jelölést hozott neki. Azonban a két évvel később érkező A nyolcadik utas: a Halál volt az a rendezés, amivel rárúgta az ajtót nemcsak Hollywoodra, hanem a mozilátogatókra is. Az Alien-franchise nyitányára sokan a mai napig úgy emlékeznek, mint az egyik legfélelmetesebb filmre, amit valaha mozivásznon láthattak. A Sigourney Weaver főszereplésével készült film el is vitte a legjobb vizuális effekteknek járó Oscar-díjat. A kasszasiker és az Oscar-díj is hozzájárult ahhoz, hogy a világ megismerje Ridley Scott nevét, de mégsem ez az a rendezése, ami miatt szívünk szerint megkoronáznánk a sci-fi egyik legnagyobb úttörőjét.
Az 1982-es Szárnyas fejvadász a legfinomabban fogalmazva is közepes fogadtatásban részesült, azonban ahogy teltek az évek, egyre nagyobb kultusz épült köré. Vangelis zenéje, Harrison Ford és Rutger Hauer színészi játéka és a páratlan látványvilág örökérvényűvé tették a filmet, mely hatással volt a Mátrixra, az Ex Machina-ra, a Joaquin Phoenix főszereplésével készült A nő című filmre és számos más alkotásra, mely ember és gép kapcsolatát feszegeti. A nemrég debütált Gladiátor 2 sajnos nem nyerte el a rajongók tetszését, sőt, az első filmben Maximust alakító Russell Crowe erősen lesújtó kritikával illette a folytatást. A jövőre már 90. születésnapját ünneplő Ridley Scott úgy néz ki nem mostanában teszi le a kamerát, az IMDb szerint jelenleg is 8 projektje várakozik a megjelenésre.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.