Egy rém rendes család Budapesten: emlékszel erre a sorozatra? Ezért bukott óriásit a magyar szitkom

Noha a magyar tévészakma is szép számmal termelt ki magából kiváló produkciókat az utóbbi évtizedekben, elég csak az idén hatalmasat taroló Hunyadi-sorozatra gondolni, azért bőven van merítési lehetőség oltári kisiklásokból és bukástörténetekből is. Új, hetente megjelenő cikkszériánkban a legrosszabb hazai filmek és sorozatok nyomába eredünk, az első felvonásban pedig a szitkom műfajának sokadik sikertelen meghonosítóját, az Egy rém rendes család Budapesten című humortalan komédiáját vesszük górcső alá.

Egy rém rendes család Budapesten: ez a műfaj itthon nem működik?

A szituációs komédia, vagy csak röviden: szitkom, egy olyan műfaj, ami a tengerentúlon már a múlt század derekán megvetette a lábát, világszinten pedig a 80-90-es években tett szert nagy népszerűségre a Seinfeld, a Jóbarátok vagy épp az Egy rém rendes család című sorozatokkal. Magyarországon csak a rendszerváltás után született meg az első próbálkozás a zsáner magjának hazai elültetésére, a Família Kft. képében, majd az ezredfordulót követően érkezett Szabó Győző és Oroszlán Szonja mindössze pár epizódot megélő műsora, a Szeret, nem szeret, de készült egy, a Jóbarátok mintájára készült széria is Tea címmel.

Ebbe a közegbe csatlakozott be 2006-ban az 1987-es Egy rém rendes család újragondolt változata. Az ismét Al Bundy szerepe után áhítozó Ed O’Neill vezette produkció a kétezres évek közepén világhódító útra indult, hiszen hazánkon kívül számos más országban készült belőle ekkortájt feldolgozás. A magyar remake-hez nagy reményeket fűztek, hiszen az egyik legnagyobb költségvetésű tévéműsornak számított a maga korában. A castingot az amerikai alkotóbrigád egy tagja tartotta, a szereplőgárdát gyakorlott színházi színészek és pályakezdő zöldfülűek alkották, melynek élére a Valami Amerika zseniális rosszfiúját, Szervét Tibort nevezték ki. A karakterek és a közeg még némi kulturális átalakításon is átestek, hogy jobban illeszkedjenek a kelet-közép-európai közegbe. 

A sikerhez tehát minden adott volt, azonban amerikai precizitás és centire kimért humor ide vagy oda, a magyarok gyomra nem fogadta be a végeredményt. Noha a széria kész anyagból dolgozott, hiszen mindegyik rész az amerikai változat egy fejezetének átirata volt, a magyar pályán ez a vonat bizony kisiklott. A poénok ugyanis kocsmai beszélgetések és Ludas Matyi, Móricka vagy más hasonló, átlagon aluli vicclapok humorvilágát csepegtették vissza, a helyzetkomikum hangosan és kínosan csikorgott, az alávágott nevetés idegesítő volt, a fanyar, társadalomkritikus hangnem pedig nem érkezett meg Amerikából, noha itthon is lett volna kinek görbe tükröt állítani. Mindennek tetejébe Szervét Tibor sem tudott olyan szórakoztató Al Bundy, vagyis Bándi Sanyi lenni, mint Ed O’Neill, bármennyire is próbálkozott. Bár a kezdeti számok kecsegtetőek voltak, a nézettség epizódról epizódra, azaz hétről hétre drasztikusan csökkent, minek végül az lett a következménye, hogy mindössze 26 rész után, 2007 tavaszán a kukában végezte a sorozat. 

Miért bukott meg a sorozat? Szervét Tibor megválaszolja

Az a sorozat, mely a humor műfajában született, de mégsem tartalmaz egyetlen megmosolyogtató pillanatot sem, már eleve halálra van ítélve. Ezen a szerencsétlen helyzeten persze az sem javít, ha a produkció készítői mennek a saját fejük után, azt követően, hogy a segítő kéz visszavándorolt Amerikába. Ez történt az Egy rém rendes család-remake-jével is, melyet miután a tengerentúli alkotóbrigád magára hagyott, az elkapta a nemtörődöm, „jól van az úgy” magatartást magában hordozó, magyar népbetegséget. Erről, a műsor elkaszálása után mindössze pár évvel, 2011-ben beszélt a széria főszereplője, Szervét Tibor az Origónak:

– árulta a lapnak mindössze pár évvel a sorozat bukását követően a Valami Amerika-filmek sztárja, aki a széria bukásának okát is megosztotta a lappal.

– tette hozzá Szervét.

Tényleg nincs jó magyar szitkom?

Az Egy rém rendes család Budapesten tehát nemcsak egy rémesen rossz sorozat volt, hanem annak a jelenségnek is a leglármásabb hangadója, miszerint a szitkom műfaja egész egyszerűen nem való a magyar közegbe, és ez a zsáner, akárhogy is próbálkozunk, sosem fog meghonosulni a magyar televíziózás világában. Természetesen vak tyúk is találhat szemet alapon akadhatnak kivételek. Ilyen volt például a Mucsi Zoltán vezette, az Office mintájára készült Munkaügyek, de ahogy mondani szokás: a kivétel erősíti a szabályt.