A félszemű magyar zseni, aki meghódította Hollywood-ot – André de Toth

André de Toth, azaz Tóth Endre is azon sikeres filmesek sorát erősíti, akik Magyarországról elszármazva a hollywoodi Álomgyárban csinálták meg a szerencséjüket. A filmrendező Tóth Endre, teljes nevén sasvári farkasfalvi tótfalusi Tóth Endre 1913. május 15-én látta meg a napvilágot Makón, pályafutása pedig a jogi egyetemtől a színészkedésen át a nagy amerikai filmgyárig vitte a magyar zsenit. 23 évvel ezelőtt, 2002. október 27-én hunyt el Kaliforniában.

André de Toth a magyar zseni  

Ugyan a Királyi Egyetemen szerzett jogi diplomát, már tanulmányai alatt is sokkal jobban érdekelte a színjátszás és a történetmesélés világa. Több színdarabot is írt, melyekre a Pál utcai fiúk szerzője, Molnár Ferenc is felfigyelt. Az ő közbenjárásával került be a budapesti színházi szcénába, ahol elsősorban színészi karrierjét egyengette. Innen már csak egy lépés volt a filmszakma, ám a rendezés helyett eleinte forgatókönyvíróként és vágóként tevékenykedett. A második világháború elől Londonba menekült, Korda Sándor London Ltd. nevű filmvállalatában dolgozott, így jutott el először Hollywoodba, A bagdadi tolvaj című film utómunkái ugyanis ott készültek. A londoni kitérő után 1942-ben emigrált Amerikába, ahol szintén Korda közbenjárásával kapott munkát A dzsungel könyve című moziban. Rendezői karrierjét 1944-ben kezdte, a Columbia stúdiónál.

André de Toth filmjei 

De Toth főként a kalandfilmes műfajokban találta meg a hangját, számos western és városi környezetben játszódó bűnfilm fűződik a nevéhez. Filmjeire jellemzőek a határozott, sötét hangvételű képek, és az erőszak lehető legmélyebb és leggrafikusabb ábrázolása. Az erőszak ilyen naturalista módú megjelenítése akkoriban meglehetősen szokatlan volt, így ez a fajta megközelítés vált de Toth egyedi kézjegyévé. Talán kevesen tudják, hogy a Sergio Leone rendezésében készült Volt egyszer egy vadnyugat híres hőse, Charles Bronson is neki köszönheti fényesen ívelő karrierjét. De Toth számos hollywoodi csillag útját egyengette, Charles Bronson is közéjük tartozott. A színész az ő kérésére változtatta Bronsonra a vezetéknevét.

Nem mehetünk el a „szembetűnő” tény mellett, hogy a magyar származású rendező úgy vált a filmtörténet egyik meghatározó alakjává, hogy még fiatal korában elvesztette az egyik szemét – ami lássuk be, egy filmrendező egyik, ha nem a legfontosabb „eszköze”. André de Toth egész életében szemtapaszt hordott, de ez sem akadályozta meg abban, hogy elkészítse a világ első 3D-s horrorfilmjét, és filmtörténelmet írjon. A sors furcsa fintora, hogy de Toth fizikai hiányossága miatt egyszer sem láthatta 3D-ben az elkészült filmet. A Panoptikum-A viaszbabák háza lett a legismertebb és legfontosabb alkotása. Az amerikai Kongresszusi Könyvtár beválogatta a „kulturálisan, történelmileg vagy esztétikailag” jelentős filmek gyűjteményébe olyan művek mellé, mint A remény rabjai, vagy a szintén magyar származású Lugosi Béla főszereplésével készült Dracula. A Panoptikum nem csak technikai megoldásaiban volt bravúros alkotás. De Toth és a stáb három különböző „stratégiai ponton” valóban tüzet gyújtott, hogy fel tudják venni a jeleneteket, amikor a viaszmúzeum leég. Azonban nem sikerült kontroll alatt tartani a lángokat, és a forgatás rövidesen valóságos tüzes pokollá vált. André de Toth azonban annyira elhivatott volt, hogy egy percre sem állította le a kamerát, és végig forgatott, még akkor is, amikor a tűzoltók kiérkeztek a helyszínre. A stúdióban hatalmas károk keletkeztek, a tetőn egy gigantikus lyuk tátongott, de a filmben használatos viaszbábuk pótlása lehetetlen lett volna, így a rendező igyekezett kihasználni az életveszélyes helyzetet.

André de Toth magánélete 

André de Toth feleségei között szerepelt a neves színésznő, Veronica Lake is, aki egyike volt azoknak a hollywoodi szexszimbólumoknak, akiről Jessica Rabbit karakterét mintázták. Veronica Lake színésznőtől 2 gyermeke született, André Michael és Diana. A rendező 2002-es haláláig 3. feleségével, Anne Green forgatókönyvíróval élt.