Így még a legnagyobb rajongói sem láthatták Ákost: Ember maradj – Kritika

Az énekesekről, zenészlegendákról szóló életrajzi filmek az elmúlt években aranykorukat élik Hollywoodban. Ám ez a trend hazánkban nem tudta megvetni a lábát, egészen mostanáig. Ugyanis a héten kerül mozikba a Kossuth-díjas énekes-dalszerző, Kovács Ákos életének eddigi 57 évét felölelő Ember maradj – Az Ákos-sztori. Eddig., ami noha nem követte szorosan a külföldi gigaprojektek mintáját, és játékfilm helyett dokumentarista irányt képviseli. Ezt viszont mégis a lehető legszórakoztatóbb módon teszi, aminek láttán a moziszék karfájába kell kapaszkodnunk, hogy ne pattanjunk fel onnan egy-egy katartikus pillanatban. Igen, ennyire jó lett az Ákos-film.

Noha a filmet már elöljáróban megtalálta az a kritika az internetes kommentelők tollából, hogy „Ugyan minek készítenek életrajzi filmet valakiről, aki még él?”, de ez egyáltalán nem ritka a nemzetközi porondon sem, hiszen nemrég készült ilyen alkotás Elton Johnról vagy az új frizurát villantó Timothée Chalamet főszereplésével Bob Dylanről, de minden bizonnyal a negatív hozzászólók aligha jártak moziban tavaly karácsonykor, mikor az Ákosnál évekkel fiatalabb Robbie Williams Better Man-je debütált a vásznon.

Nem túlzunk, mikor azt mondjuk, hogy az Ember maradj – Az Ákos-sztori. Eddig. már az első perctől nyomon követi Ákos életét, hiszen valódi és kreált archív felvételek segítségével a Kossuth-díjas zenész születésétől kezdve, a kisdobos korszakon át, a gimnazista éveken keresztül, a Bonanza Banzai megalakulásáig, részletesen, játékfilmes elemekkel tarkítva mutatja be ennek a legendás karriernek az előzményeit. A java pedig csak ezután jön: Egy közel 40 éves pályafutás majdnem minden fontos állomása említést kap, de a közönség mégsem érzi, hogy egy száraz és monoton dokumentumfilmre váltott volna jegyet.

Egy egész élet két órában

Az Ember maradj készítésébe maga Ákos egyetlen dolgot leszámítva (az ő tanácsára került bele a címbe az „Eddig” szó) egyáltalán nem szólt bele, így a direktor és társai teljesen objektíven tudták vászonra festeni, hogy ők hogyan is látják ezt a terebélyes életutat.

A rendező, Kriskó László noha személyesen korábban sose ismerte a mozi alanyát, alaposan elvégezte a házi feladatát, hiszen saját bevallása szerint az 1987 óta megjelent összes cikket elolvasta Ákosról. A java viszont itt még hátra volt, hiszen 30 órányi interjúbeszélgetésekből, összesen pedig 100 óra nyersanyagból varázsolt csapatával közösen egy közel 120 perces végeredményt. Ebben a Futni mentem és a Döbrösi Laura karrierében mérföldkőnek számító Egykutya vágójának, Csillag Manónak a keze is benne volt, aki korábban még sose dolgozott ekkora mennyiségű alapanyagból.

Így még biztosan nem látta senki sem Ákost

A moziban tényleg igyekeztek mindenre kitérni, hiszen a filmet végignarráló Ákost nemcsak mint zenész, hanem férj, családapa, barát és ellenség szerepkörben is megismerhetjük. Ebben közrejátszik a rengeteg megszólaló, akik segítenek Ákosnak, hogy megelevenedjenek az emlékek. Köztük van például Menczel Gábor, Lukács László, Rúzsa Magdi és Horváth Tamás is, de gyerekkori barátok, sőt Ákos felesége, Őry Krisztina, illetve közös gyermekeik is felbukkannak a majd kétórás játékidő alatt, aminek hála a rajongók olyan közelségbe kerülhetnek kedvencükhöz, amire korábban biztosan nem volt lehetőségük.

Ákos, a botrányhős

Noha Kriskó László alkotása többnyire pozitív fényben tünteti fel alanyát, a rendező nem fél megmutatni Ákos nehéz természetű, botrányoktól nem mentes énjét sem. A zenésztársaktól ugyanis megtudjuk, hogy nemcsak az iskolai órarendnek, hanem Ákosnak is van egy „A” meg egy „B” verziója: Az egyik a világ legcsodálatosabb embere, míg a másikkal lehetetlen együtt dolgozni. Az Ember maradj a Bonanza Banzai széthullása mellett feltárja a 2015-ös Telekom-botrányt is, illetve a film központi szereplője kicsit odaszúr a mai politikailag korrekt világnak is, valamint a forradalmár attitűdöt egy életen át magán cipelő Ákos egy ponton ezt is kimondja:

Végszó

Bár valóban küzdeni kell sokszor, hogy ne kezdjünk önfeledt éneklésbe a vetítőteremben ülve, az Ember maradj több lett mint holmi doku- vagy koncertfilm. Hiába a megannyi ikonikus taktus és dalszöveg, az előadó mögött megismerhetjük Ákost mint embert, aki néha gyarló, aki közel sem tökéletes és aki ennyi év küzdelem után is ember tudott maradni. Noha Kriskóék műve elsősorban a rajongóknak szolgál majd visszautasíthatatlan csemegeként, nemcsak hozzájuk szól, hiszen azokat is megszólítja, akik kifejezetten nem kedvelik a művészt. Az Ákos-sztori nosztalgia mellett rengeteg tanulsággal és intelemmel szolgál.

Szórakoztat, de emellett gondoskodik arról is, hogy a moziból hazafelé, vagy akár még másnap is legyen min agyalnunk. Arról nem is beszélve, hogy szinte biztosan az Adj hitet, az Induljon a banzáj, a Hello vagy a Nem kell más vigasz című slágereket fogjuk dúdolni napokon keresztül.