A magyar mozi sikere jelentős részben az önazonosságban rejlik. A legkedveltebb és legelismertebb hazai alkotások mind-mind azzal hódították el a közönség tetszését, hogy sírva vigadó attitűdöt, a sajátosan magyar keserédesség hangulatát magukkal tudták vinni a vászonra. Még a vígjátékoknak is van egy jellegzetes, szavakba nehezen önthető, „magyaros” vonása, elég csak A tanúra vagy az Üvegtigris-filmekre gondolni. Ennek ellenére voltak próbálkozások arra, hogy egy merőben más világot, a mézes-mázos amerikai filmgyártás csillogását hozzuk át a tengerentúlról. Ezek közül emelkedik ki (nem éppen pozitívan) cikksorozatunk mai alanya, az Álom.net, melyet nemcsak a leggyengébb hazai vígjátékként, hanem a legrosszabb magyar filmként is emleget az utókor. Mi pedig az egyik szereplő, Rékasi Károly segítségével most utánajárunk, ennek mi lehet az oka.
Az Álom.net története talán nem is állhatna távolabb a magyar valóságtól. A cselekmény középpontjában egy Regina nevű, gimnazista lány áll, aki luxusautóval jár iskolába, új iskolájában pompomlány-csapatot alapít és a suli alfahímjével alkotnak egy párt. Az N. Forgács Gábor által írt szkript el akarta hozni Amerikát Magyarországra, de az egész annyira fura és tájidegen volt, mint mikor Reszkessetek, betörők!-filmeket nézünk a nyár kellős közepén. A magyar valóság egyetlen elemével sem rezonáló film amellett, hogy sikertelenül honosította meg az amerikai tinimozik hangulatát, még azt a súlyos hibát is elkövette, hogy már előre, mérhetetlen mértékben lenézte azt a korosztályt, akikről, illetve akikhez szólni szeretett volna. A párbeszédekből már pár perc után kiderült, az alkotóknak fogalmuk sincs, milyenek is a fiatalok. Ezzel a húzásával pedig azonnal ki is végezte magát a mozi.
Már-már közhely ezt mondani, de az Álom.net minden szempontból menthetetlen. A fiatal színészek, élükön a főszereplővel, Labancz Lillával, csak azt tudták bebizonyítani, mennyire nem értenek ahhoz, amit csinálnak. Némelyikük alakítása olyannyira gyengére sikeredett, hogy szinkronszínészeket kellett alkalmazni tűzoltás gyanánt, akik hangjuk kölcsönzésével igyekeztek feljebb húzni a film színvonalát. Ám a kamera túloldalán is bőven akadtak gondok: A sztori, a dialógusok és a rendezés sem működnek, de ami a legfájóbb, hogy még a világítás sincs a helyén, pedig a rendezői székben helyet foglaló N. Forgács Gábornak legalább itt nem lett volna szabad elvéreznie, tekintve, hogy operatőri múlttal találta magát a direktori pozícióban. Az egyik jelenetben például még a második kamerát, illetve az azt kezelő szakembert sem sikerült eltüntetniük.
A film kapcsán a Bors felkereste annak egyik szereplőjét, a testneveléstanárt alakító Rékasi Károlyt, aki annak ellenére is örömmel mesélt az Álom.netről, hogy egyáltalán nem kedves emlék a számára:
„Mindig is nagy álmom volt, hogy mozifilmben szerepelhessek, hiszen az egy egészen más világ, mint a televízió, így nagyon örültem anno ennek a felkérésnek” – emlékezett vissza a Barátok közt sztárja.
Aztán viszont már a filmforgatás közben kiderültek bizonyos dolgok. Például mi, a színészek, próbáltunk minél több humort belecsempészni ebbe a filmbe, hiszen meggyőződésem, hogy igenis lett volna keresnivalója a humornak ebben a produkcióban, ám ezt mereven elutasították, ettől pedig vacak hangulatban folytak a munkálatok, és csak csodálkozva tudtam feltenni magamnak a kérdést: »Atyavilág, mi lesz ebből?«. Mivel nekem is vannak gyerekeim, igyekeztem minél inkább az ő nyelvükön megszólalni, de idővel ezt is kihúzták.
– mesélte a Borsnak a forgatásról Rékasi, aki fiával vett részt a film premierjén, és azóta sem felejtette el gyermeke döbbent arckifejezését, miután látták a végeredményt.
A színészek alkalmatlanságára David Duchovny állandó magyar hangja is kitért, aki élesen kritizálta a produkció castingját, és elárulta, milyen értékek hiányoztak a moziból:
Az nagyon kiverte nálam a biztosítékot, hogy olyan szereplőket válogattak be a filmbe, akik semmilyen színészi múlttal, sőt, tovább megyek, színészi tehetséggel sem rendelkeztek. Határozottan állítom, hogy a főszereplő pozíciójába is egy képességtelen ember került, aki nem is bírta el a feladattal járó nyomást. Ez a film az ékes példája annak, hogy amennyiben hiányzik a képesség és az alázat, akkor ilyen szutyok eredmény fog születni, mint az Álom.net.
N. Forgács Gábor alkotását egyébként a rossz magyar filmek közül az emeli ki, hogy ritkán látott, hatalmas kultusz alakult ki körülötte. Az IMDb nevű filmértékelő portálon adott osztályzatok is ezt mutatják, hiszen a 10 ezer értékelőből 6500 fő adta a legalacsonyabb, 1-es minősítést, míg 2500-an a maximális, 10-es osztályzatot. A Pikali Gerdával évek óta boldog házasságban élő Rékasi Károly röviden erre is kitért az interjúban. A Bors kérdésére elmondta, hogy ő sosem lesz része az Álom.net rajongótáborának.
Gratulálok, hogy egyesek képesek körbeünnepelni a szemetet, és sosem fogok ebbe a csapatba tartozni.
– zárta mondanivalóját a színész.
Az Álom.nethez egyébként néhány évvel később még egy folytatás elkészültének ötlete is felmerült, hiszen a rendező, aki azt állította, hogy külföldön is nagy érdeklődés övezte a mozit, szerette volna a rajongókat megörvendeztetni egy második résszel. Az Álom.net 2. azonban kreativitás hiányában sosem készült el, pedig még egy Facebook-oldalt is létrehoztak, ahol a fanoktól vártak ötleteket, miként kellene továbbszőni Regináék sztoriját. Sokunk szerencséjére azonban a legrosszabb magyar mozit mégsem folytatták. Ám az Álom.net még így is, több mint másfél évtizeddel megjelenését követően gyakori beszédtémaként szolgál a mozi szerelmesei körében.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.