Mohamed Aida 16 éves énjét keresi a páston - interjú

Élete sokadik, de talán legnehezebb Európa-bajnokságára készül a 42 éves világbajnoki ezüstérmes tőrvívó, Mohamed Aida. Az UTE versenyzője 16 éves „csitriként” szerepelt először kontinensbajnokságon és ezüstérmet szerzett, most Újvidéken pedig kétgyermekes anyaként próbál bizonyítani.

Változatos idény van mögöttem, az elején még jól ment a vívás, aztán nagyon hullámzott a teljesítményem. Többször éreztem, hogy mentálisan nem voltam olyan, mint régen – mondta az elutazása előtt Mohamed Aida.

Ennek mi volt az oka?

A nagyobbik lányunk, Olívia most volt első osztályos, és az iskolába járás a megszokottnál is több energiát követelt, mivel ő sajátos nevelési igényű gyerek. Az esti edzés után siettem haza, hogy együtt legyünk, segítsek a leckeírásban. Reggel viszont korán kellett kelni, Olíviát iskolába, a négyéves Leilát óvodába vittem. Nem tudtam kipihenni magam, és a páston gyakran éreztem, hogy bár vannak jó pillanataim, szétszórt vagyok. Próbáltam csak a vívásra figyelni, de nem úgy ment, mint ahogy szerettem volna. De bízom benne, a rutinom segít a következő nagy versenyeken, ahol vissza akarom hozni a régi énemet.

Ki segíti a mindennapjait?

Mivel a férjem is dolgozik, az édesanyám a legfőbb támaszunk. Amikor edzőtáborba vagy versenyekre utazom, ő van a lányokkal, így lesz ez az Eb alatt is, ahol a nehézségek ellenére szeretnék jól szerepelni. A felkészülés utolsó napjaiban inkább mentálisan igyekeztem formába hozni magam, videón elemeztem a lehetséges riválisaim vívását és a sajátomat, amikor jól ment.

A verseny után lesz ideje pihenni?

Nagyon rövid pihenőnk lesz, mert közeleg a világbajnokság. Most tervezgetjük azt a kis időt, amit szeretnénk intenzív kikapcsolódással tölteni. A július végi világbajnokság után pedig szokás szerint Kanadába utazunk a Vancouverben élő rokonokhoz.

Hogyan tud feltöltődni?

Egy ideje szappanokat főzök, natúr kozmetikumokat készítek, recepteket fejlesztek, és ez remek kikapcsolódás. A szeretteimnek és köszönetként másoknak nem az üzletben vásárolok ajándékot, hanem magam készítette dezodorokkal, krémekkel kedveskedek. Az agyam közben azon jár, hogyan lehetne ebből vállalkozást építeni, ami a pályafutásom befeje­zése után kitölthetné az éle­temet.