Kerekesszékes személyek

A mozgásszervi fogyatékossággal élő emberek egyik kategóriája, akik bot, illetve mankó segítségére szorulnak helyváltoztatáskor, a másik pedig a kerekesszéket használó személyek, akik csak kézzel hajtott vagy elektromos vezérlésű kerekesszékkel tudnak közlekedni.

Kerekesszékkel közlekedő személyek számára nagy nehézségeket okoz, ha 2 cm-nél (lekerekítés esetén 4 cm-nél) magasabb szintkülönbségekkel, szűk ajtókkal, csúszós burkolatokkal, vagy leküzdendő nagy távolságokkal találják magukat szembe.

Mit tegyünk és mit ne tegyünk, amikor egy kerekesszékes rokkantnak nyújtunk segítséget?

- A rokkant személy jól ismeri kerekesszékét, ezért el fogja mondani nekünk, hogyan irányítsuk azt. Teljesítsük tehát a rokkant személy kívánalmait a szék mozgatását illetően.

- Ellenőrizzük a rokkant személy karjainak és lábainak elhelyezkedését, mert előfordulhat, hogy nem érzi, ha végtagjai valamihez hozzáütődnek, megsebesülnek, megégnek, stb.

- Ügyeljünk arra, hogy a ruhák, párnák és takarók jól legyenek elrendezve, nehogy beleakadjanak a kerekek küllőibe.

- Ne kérdezzük meg az illetőtől, tud-e járni! (Kerekesszékben van, tehát nem tud járni!)- Ne a vászonrésznél toljuk a kerekesszéket, mert ezáltal a benne ülő személyt nyomjuk, nem pedig a kerekesszéket!

- Ne toljuk túl gyorsan a kerekesszéket, mert nem fogunk tudni kikerülni egy hirtelen megálló vagy irányt változtató gyalogost.

- Ne rázzuk a kerekesszéket, ez nem babakocsi!

- Ne fordítsuk meg hirtelen a kerekesszéket anélkül, hogy a rokkant személyt figyelmeztetnénk a manőverre.

- Ne emeljük fel a kerekesszéket a karfáinál fogva, mert ha azok kivehetőek, akkor a kezünkben maradhatnak és így balesetet okozhatunk.

- Ne menjünk el úgy helyváltoztatás után, hogy nem győződtünk meg róla, rögzítve vannak-e a fékek.