Tóth Vera férjével az egész falut megvendégeli karácsonykor: "Nem görcsölök az étkezésen, mindent eszem ilyenkor!"

Az ünnep lényege, hogy lelassítsunk. Nálunk mindig máshol van a karácsony. Az egyetlen, amihez ragaszkodunk a férjemmel minden évben, hogy a karácsonyt megelőző egy vagy két napban, tartunk egy ünnepi koncertet Palkonya templomában. Ilyenkor adományt gyűjtünk a templom felújítására.  Mi ilyen közösségformáló páros vagyunk a férjemmel, szeretnénk, hogy a kisközösségünkben kapcsolatban maradjanak egymással az emberek. És hiába kicsi falu,  azt veszem észre, hogy nincsenek találkozópontok, csak nagyon ritkán van olyan, hogy tudnak egymással beszélgetni a falusiak

Mindent eszem ilyenkor, de semmiből sem sokat. A töltött káposztával nincsen semmi probléma, csak nem eszem hozzá három kiló kenyeret, egy szelet bejglivel sincs semmi baj. Nem ezektől a mennyiségektől fog a diéta tönkremenni. Azzal van gond, ha valaki a karácsony okán nem tudja megítélni a mértéket. Nem tudom már elképzelni, hogy addig egyek, míg rosszul leszek, de én sem vagyok szent, régen a nagy mennyiségek nem okoztak gondot, ma már a kevésben hiszek. Ennek ellenére imádok enni, csak mértékkel

Vicces történet volt. Szenteste délutánjára hatalmas hó esett, így a tesómmal és a szomszéd lánnyal kitaláltuk, hogy kimegyünk szánkózni az erdőbe, de teljesen eltévedtünk. Homlokig érő hó volt, a városi fényt követtük, és úgy találtunk haza. Emlékszem, hogy anyám nem tudta, hogy most mit csináljon velünk, mert mégis csak karácsony van, de közben nagyon mérges volt. Azt hiszem, a legnagyobb karácsonyi, gyerekkori sztorink az elveszős volt a szomszédlánnyal, a fehér karácsony pedig csak mélyítette ezt az emléket. A karácsonyaink régen  és most is nagy családdal teltek, telnek, amolyan “olaszos” módra. Hiányoznak azok, akik már nincsenek velünk. Ilyenkor rájuk is szeretettel gondolunk és a családdal pedig örülünk egymásnak, hogy együtt lehetünk szenteste. Ennél több nem is kell.