Balázs Péter özvegye összetört: Próbálok úgy tenni, mintha ez nem történt volna meg

PUBLIKÁLÁS: 2025. december 13. 13:00

Egy legendás művész halála után nemcsak a színpad marad üresen, hanem egy otthon és egy szív is. Balázs Péter távozása olyan sebet ejtett, amely talán soha nem gyógyul be.

Balázs Péter neve egyet jelentett a színházzal, a humorral és a magyar közönség szeretetével. Hosszú pályafutása alatt generációk nőttek fel az alakításain, miközben a magánéletben egy csendes, mély érzelmű férj volt. Özvegye, Csilla asszony 58 éven át állt mellette jóban-rosszban. Most nem a reflektorfényről szól ez a történet, hanem arról a fájdalomról, amely a függöny legördülése után maradt. Balázs Péter halála után ugyanis Csilla asszony számára megállt az idő. A lakásban minden tárgy, minden sarok róla mesél, miközben a csend szinte elviselhetetlen. A gyász nem hangos, hanem lassan, alattomosan kúszik be a mindennapokba. Így telnek most az özvegy napjai, egyedül egy közös élet emlékeivel.

Balázs Péter utolsó órái a felesége szemével

A végső pillanatok felidézése még most is szinte elviselhetetlen számára. Csilla asszony hangja megremeg, amikor arról beszél, hogyan próbált erős maradni férje mellett. Ott volt mellette, nem engedte el a kezét, amíg csak lehetett. A szeretet és a fájdalom egyszerre volt jelen abban a szobában.

Szörnyű volt az egész, erre nem lehet felkészülni. Sokszor nézett föl rám, én simogattam a fejét, és akkor még mosolygott, tudta, hogy ott vagyunk mellette egyfolytában. Nyolc óra körül halt meg, és tíz óra körül már elvitték, úgyhogy éppenhogy az unokái el tudtak tőle búcsúzni holtában, és imádkoztak érte. Most olyan fény felé megy, amit megérdemel

– mondta zokogva a Tények pluszban a gyászoló feleség.

A szavai mögött ott remeg az a tehetetlenség, amit csak az érez, aki végignézi egy szerette távozását. Ezek a képek örökre beleégtek az emlékezetébe. A búcsú túl gyors volt, az idő kegyetlenül kevés.

Évek óta tartó küzdelem: a betegség árnyékában

Balázs Péter betegsége nem egyik napról a másikra jelent meg. A család együtt viselte a terhet, együtt reménykedett, együtt félt. Csilla asszony mindent megtett, amit csak lehetett, még akkor is, amikor már tudta, mi felé haladnak.

Hiába volt beteg már évek óta, erre nem lehet felkészülni. Az elmúlt időszakban súlyosbodott az állapota. Itthon ápoltuk, és a lelkem mélyén tudtam, ennek így kell történni, elfogadtam. Ha valaki 64 évig a társad, és többé nincs, nem találod sehol, az borzalmas, de velem van, az ő szobájában aludtam, itt van velem.

Ezek a mondatok fájdalmas őszinteséggel mutatják meg a gyász valóságát. A hiány minden éjszaka újra és újra felbukkan. A megszokott jelenlét eltűnése szinte feldolgozhatatlan.

Balázs Péter régen — Balázs Péter szerepei legendásak voltak, az egész ország gyászolja a színészt (Fotó: Szalay Zoltán / Fortepan)

Egy élet, amely férj nélkül elképzelhetetlen

Ötvennyolc év házasság nemcsak egy szám, hanem egy teljes élet. Közös reggelek, közös döntések, közös harcok és sikerek. Csilla asszony számára Balázs Péter nemcsak férj volt, hanem maga az élet.

58 éve élünk házasságban, az egész életem vele éltem, elképzelhetetlen nélküle minden. A végén már igazán nem volt magánál, borzalmas volt, így látni. Reggel, amikor köszöntem neki és odamentem, akkor halt meg, úgy, hogy végig ott álltam mellette. Próbálok úgy tenni, mintha ez nem történt volna meg.

A valóság azonban könyörtelenül visszatér. A veszteség súlya minden nap ránehezedik. A tagadás csak átmeneti menedék a fájdalom elől.

Ünnepek nélküle – semmi nem lesz már ugyanaz

Az ünnepek különösen nehezek egy gyászoló özvegy számára. Ami régen öröm volt, most fájdalmas emlékeztető. A család próbál összetartani, de a hiány mindenhol ott van.

Az unokáinkhoz megyek az ünnepekre, de már semmi nem lesz olyan, mint amilyen volt.

Ez az egyszerű mondat mindennél többet elárul.

Balázs Péter emléke örökké velük marad, de az üres szék az asztalnál örök jelképe lesz annak, amit elveszítettek. A gyász csendben, de megállíthatatlanul formálja át az életüket.