Harsányi Levente a szakítása után: „Érzések kifejezése nélkül nem létezik kapcsolat”

Harsányi Levente családjában és magánéletében is történtek tragédiák. Ő azonban inkább egy lehetőségként fogja fel és előre tekint az életében, amiről most őszintén mesélt a hot! magazinnak.

Az utóbbi időben történtek után hogy vagy?

Ami az elmúlt néhány hónapban történt velem, azon szerintem mindenki előbb-utóbb átesik, csak lehet, hogy nem így egyszerre. Elhunyt a testvérem, szakítottunk a menyasszonyommal. Utólag átgondolva, ezek mindig tanítanak valamire. Most arra világítottak rá, hogy könnyebben kellene élni az életet.

Így utólag érzed, hogy valamin kellett volna változtatnod?

Figyelek a családi kötelékre, de a bátyám halála után kiderült, hogy bizonyos ügyekben – amelyeket nem részleteznék – ő sem volt mindig jó hozzám. Mindig azt mondom, hogy az embert két szóval lehet igazán jellemezni, ez pedig a stílus. Egyszer valaki visszaszólt, hogy „Levi, ez nem két szó!” (Mosolyog.) Párkapcsolatban is lehet szakítani, de nem mindegy, hogyan. Az is számít, hogy előtte már valaki mással elkezdett alakulni valami, ez azonban nem szép.

Az ember a tragédiák után hajlamos magába fordulni.

Néhány hónappal ezelőtt a „trau­ma­cu­na­mi” adott nekem egy jó választ. 

Másrészt pedig amúgy sem vagyok egy melankolikus fajta, de ezek után most mindennek örülök: annak, hogy most kávézunk, annak, hogy beszélgetünk. Az interjúnk után találkozom a fiammal vagy éppen leülök zongorázni. A proseccót is úgy iszom, mintha az utolsó pohár lenne.

Harsányi Levente Lara oldalán boldog volt, menyasszonya mégis szakított 

Ha kívülről látnak, ez egyeseknek soknak tűnhet. 

Megyek előre, teszem a dolgom. Az utóbbi időben rengeteget írtam, és annyi lehetőségem is jött, hogy hihetetlen. 

Egy kicsit beszűkültem, elfáradtam, most pedig kinyílt minden, és úgy érzem magam, mint Colin Firth az Igazából szerelemben. Inspirált a mostani időszak.

Az elején hogyan dolgoztad fel a veszteséget?

Ültem, néztem magam elé, és azt jutott eszembe: „Most akkor soha többé nem tudom felhívni a testvéremet?” Minden karácsonykor összegyűltünk, és idén ez már nem így lesz: egy szék üresen árválkodik majd. Aztán jött még egy hideg zuhany: két és fél évig a megszokott életedet éled a menyasszonyoddal, és aztán vége. A szakítás is olyan fix pontokat húzott ki a talpam alól, ami elgondolkodtatott. Arra jöttem rá, hogy ez nem a legjobb most nekem. Ekkor rádöbbentem, hogy nem szabad komolyan venni az életet, mert innen még senki sem került ki élve. Amikor édesanyám két éve elhunyt, akkor is gondolkodtam, hogy megáll az élet – mi lesz most? Hát, az égvilágon semmi: ugyanúgy elmegy egy taxi, iszik valaki egy kávét vagy járnak a gyerekek iskolába. Ezt kell tudatosítani az emberekben, hogy az elválás, a szakítás és a halál az életünk része, és annyi szép más is van, hogy menni kell tovább. Ki kell hozni a maximumot ebből az egyfelvonásos színdarabból, és csak rajtad áll, hogy drámát csinálsz-e, komédiát vagy vígjátékot. 

Felértékelődött az élet?

Baromira! Ez pedig jó. Úgy érzem, teljesen más szobában vagyok, mint eddig. 

Ami pedig a legfontosabb, hogy egy percet sem töltök olyan helyzetben és olyan emberekkel, akikkel nem szeretnék.

Harsányi Levente gyermekeiről: „A legnagyobb bázisaim”

Ők mennyiben segítettek?

A legnagyobb bázisaim a gyerekeim. Minden apukának kell, hogy szülessen egy lánygyereke. Őrületes módon szeretem és imádom a hölgyeket, és a kislányom legnagyobb rajongója is én vagyok. Vallom, hogy kell az embernek egy lánygyerek, aki a helyére teszi és kenyérre keni. 

A kisfiam azt mondta, hogy dolgozzak tovább, és fel a fejjel, mert jó vagyok. 

Talán ez a legnagyobb visszacsatolás egy szülőnek.

Az egyik barátom azt mondta, hogy a gyerek olyan, mint egy befektetési kötvény: elindul, és amikor tizennyolc éves lesz, kiderül, hogy milyen hozama vagy vesztesége van. Szerintem ez egy jó gondolat. 

Megveszem nekik, ami kell, még ha nem is szabadna. Szerencsére jól neveltek, és ez az édesanyjuk érdeme is. A fiam tizenhat évesen már magasabb, mint én. Nem tudom, mit szednek! Mindketten két nyelvet beszélnek, és elképesztően intelligensek. A sok vita és hadakozás ellenére nagyon jó partnerek és társak is. Legutóbb pont a fiam szólt rám, hogy vissza kellene vennem a telefonból, mert napi nyolc óra képernyőidőm van!

Elég időt töltesz velük?

Az utóbbi időben jöttem rá, hogy keveset voltam a gye­re­keim­mel az elmúlt két-három évben. Ezért van tervben most több utazás és közös program is. 

Ha dolgozol, lesz pénzed, de nincs időd elkölteni rájuk. Ezért is van ez az élet nevű furcsa könyv, amit csak előre lehet lapozni, mert most kell megélnem velük a pillanatokat és az élményeket, mert senki sem adja vissza ezt az időszakot.

Harsányi Levente: „Örök szerelmes vagyok”

Hiszel még a szerelemben?

Örök szerelmes vagyok. Szerintem az ember nem sokszor érezheti ezt egy életben, de azt hiszem, nálam az igazán nagy szerelmekből kettőnél, maximum háromnál nem kellene, hogy több legyen. Ebben ez motivál engem, hogy ha valakibe belezúgok, és megkérdezik, miért, nem tudom megmondani, mert egyszerre mindenébe: ahogy alszik, ahogy eszik... Sosem tudtam rákészülni a kapcsolataimra.

Mi számít nálad egy párkapcsolatban?

Az együtt alvás nálam az egyik legfontosabb mérföldkő, de érzések kifejezése nélkül nem létezik kapcsolat. 

 Az, hogy egy ágyban vagyok valakivel, nekem az az intimitás: összebújni, érezni a bőrét, a haját, a tapintását.

Több mint 25 éve vagy a médiában. Szerinted mikor jön el az a pillanat, amikor felállsz és hátralépsz?

Szoktam mondani, hogy inkább őszinte vagyok, mintsem alacsony. Azért agyalok azon, hogy mi lesz néhány év múlva. 

Jelen helyzetben azonban abban látok fantáziát, hogy valamilyen kulturális média vezetője legyek, ha már nem lesz aktív képernyős jelenlétem. 

Van valami, amit még nem pipáltál ki a szakmádban?

Szerintem mindent elértem és megkaptam, amire vágytam, úgyhogy elégedett vagyok. 

Jelenleg a Nemzeti Sportrádióban vagyok, amit imádok. Emellett a televíziós munkáimat és a rendezvényeket is csinálom, valamint most egy rengeteg kutatással és utánajárással járó dokumentumfilmet készítünk, baromi jó szinopszissal, jó csapattal, a támogatók pedig nyugodtan keressenek – abból sosem elég! (Nevet.) A film bemutatását 2026-ra tervezzük.