Galla Miklós őszintén mesélt a végrendeletéről: „Nem adom el a házam...”

A közönség számára Galla Miklós mindig is a humor, az abszurdum, és a váratlanság megtestesítője volt. A Holló Színház és számos más tévéműsor ikonikus alakja most azonban nem a színpadon lepte meg az embereket, hanem saját otthonában, ahol a Bors újságíróit fogadta. Egy nyugodt délutánon, régi emlékek sora mellett mesélt arról, miért érezte fontosnak már fiatalon, hogy papírra vesse végakaratát – és arról is, hogyan alakul ma a kapcsolata családjával.

Galla Miklós: „Nem adom el a házam...”

A humorista nem dramatizál, nem játssza el a nagy bölcset – egyszerűen elmondja, hogyan látja a saját helyzetét. A szavai egyszerre meghatóak és emberiek. 

– fogalmazott.

Családi kötelékek, testvéri támogatás, derűs emlékek

Galla Miklós testvére és családja különösen közel áll hozzá. Elárulta, hogy mindig jó kapcsolatot ápoltak, s a mai napig számíthatnak egymásra. Azt is hozzátette, hogy gyerekként is összetartottak, sok közös nevetéssel és történettel. A testvére fiaira – vagyis az unokaöccseire – hagyta vagyonát, ami jól mutatja, mennyire fontos számára a rokoni összetartás.

Galla Miklós végrendelete tehát nem egy hirtelen döntés eredménye, hanem tudatosan, szeretetből született dokumentum. Miközben beszélt róla, a tekintetében nem volt félelem vagy aggodalom – inkább egyfajta nyugalom és bölcs derű.

„Ha kórházba kerülök, meg fognak látogatni”

Ez a mondat különösen megérintette a jelenlévőket. A humorista mély érzelmi kapcsolata családjával, különösen testvérével, olyan őszinte hangon csendült fel, amilyet ritkán hallani közszereplőktől. Nem szomorú vallomás volt, inkább megnyugvás.

A Galla Miklós interjú során nem volt játszma vagy szerep – csak egy ember, aki letisztultan, bölcsen és kissé önironikusan beszélt az életről, halálról, szeretetről.

Galla Miklós magánélete és az elmúlás gondolata

A találkozón nem kerülte el a kérdést saját egészségi állapotáról sem. Konkrét részletekbe is belement: sokan tudják, hogy Galla Miklós betegsége is téma az utóbbi időben. Akadt, aki arról pletykált, hogy a művész súlyos beteg, mások szerint csak fáradtabb, visszahúzódóbb lett, mint régen. Ő maga viszont elárulta, jelenleg a legnagyobb problémája nem az anyagi helyzete, hanem bizony a csuklás, hónapok óta szenved vele és nem látja a végét.

A humorista nemrég lépett abba az életszakaszba, amikor a nyugdíj és a visszavonulás is természetes téma. „Most is dolgozom, csak másképp” – mondta mosolyogva, utalva arra, hogy az alkotás sosem áll meg, legfeljebb átalakul.

Humor mögött az ember

Galla él, alkot, gondolkodik – és továbbra is az a különc művész, akit az ország megismert. A mostani vallomása nem tragédia, hanem tanulság: a nevetés mestere is ember, aki a maga módján készül fel az életre és a jövőre– és közben még mindig képes mosolyra fakasztani másokat.