"A lábaimra gondolt, nem a hangomra" – 50 éves titok derült ki Zalatnay Saroltáról és Komár Lászlóról

"A lábaimra gondolt, nem a hangomra" – 50 éves titok derült ki Zalatnay Saroltáról és Komár Lászlóról

Zalatnay Sarolta
PUBLIKÁLÁS: 2025. szeptember 16. 03:00
Komár László akkor ismerte meg Zalatnay Saroltát, amikor utóbbi még csak gimnazista volt, előbb a lábait dicsérte, csak utána az énekhangját. Zalatnay Sarolta, akiről 1 forint 50 fillérért lehetett képeket venni a trafikokban, trükközött a 60-as években, amikor megkérték, hogy szolidan, térd alá érő szoknyában lépjen fel.

Az első alkalommal 1951-ben megrendezett Sanremói Dalfesztivál adta az ötletet, hogy hasonlót kellene szervezni itthon is. Eleinte a Balatonra, Tihanyba szánták, végül Budapesten volt a döntő. Az első hazai Táncdalfesztivál nézői olyan előadókat láthattak 1966-ban, mint az Illés, Kovács Kati, Koncz Zsuzsa, Aradszky László, Koós János vagy Zalatnay Sarolta. Utóbbi most elmesélte, milyen volt a hangulat a színfalak mögött.

zalatnay sarolta
Zalatnay Sarolta pályája elején (Fotó: Fortepan, Szalay Zoltán)

Hogy került a fiatal Zalatnay Sarolta az első Táncdalfesztiválra, és hogyan nyerte meg a másodikat? 

"A Toldy gimiben a Komár Laciék, a Scampolo lépett fel a szalagavató bálon, én meg felkéredzkedtem énekelni. Meg volt beszélve az osztályommal, hogy meg fognak őrülni értem, akármilyen rossz vagyok. De nem voltam rossz, sőt! Komár Laci is azt mondta, hogy nem is olyan rossz... de a lábaimra gondolt, nem a hangomra" – emlékezett megkeresésünkre Zalatnay Sarolta.

Komár László segítette karrierje elején

"Komár kérte, hogy menjek le, énekeljek egy-két dalt a Scampolo-klubban. Lementem, meglátott, és meghallott Bergendy Pisti, pont volt akkor egy amatőr énekverseny. Ő mondta, hogy ’ezt a lányt küldjük a fesztiválra!’ A Hol jár az eszem? című dalt Auth Ede, a Bergendy zongoristája írta, így kerültem én a Táncdalfesztiválra. 1966-ban második lettem, így továbbvittek a következő évre is, ott pedig az Omegával, a Nem várok holnapig című dallal taroltunk rendesen" – elevenítette fel a múltat. Sokszor elő kellett adni még aznap este, a hangja is bírta a magas részeket.

Zalatnay Sarolta fiatalon mindenkit elcsábított a megjelenésével (Fotó: Fortepan, Bojár Sándor) 

Zalatnay Sarolta úgy érzi, hogy azokban az években igazi forradalom volt a könnyűzenében. "Az akkori dalok a mai napig is működnek, de a generációnkban sajnos egyre kevesebben vagyunk. Ott összejött minden, a rockosabb ének és a divat. A miniszoknya, a csizma, a műszempilla, a megjelenés... Ennek sokan nem örültek, különösen a politikusok. De amikor ott vagy a színpadon, nem tudnak lekeverni" – mondta. 

Neki 1966-ban lett ORI-engedélye, onnantól kezdve léphetett fel közönség előtt, de megkérték, hogy térd alá érjen a szoknyája. Ezt a kérést mindig kicselezték, lehúzták legalább térdig, amikor kellett, majd élő adásban, a színpadra lépés előtt közvetlenül jól felhúzták a szoknyát.

Zalatnay Sarolta a kor hazai sztárjaival lépett fel

A Táncdalfesztiválokon együtt készültek és egymás után léptek fel a kor ismert előadói és a fiatalok, de nem tapasztalt szakmai féltékenységet. "Utálkozás nem volt, soha semmi bajunk nem volt egymással, a sajtó találta ki az ellentéteket. Mindenkinek meglett a saját rajongói köre. Mi a zenére koncentráltunk. Az is igaz, hogy sokkal kevesebben voltunk a popszakmában, úgy azért könnyebb volt" – tette hozzá.

"Nagyon jól elvoltunk például Korda Gyurival vagy Koós Janival, ő volt a legnagyobb bohócok egyike, szeretett kifigurázni minket. Aradszky Lacit is imádtam, ahogy Harangozó Tecát is. Ő egy mosolygós csaj volt akkor, szintén rövid szoknyában, egy igazi naiva. Nem véletlen, hogy a táncdalfesztiválosok ma is aratnak, ezek komoly zenék, igényesen megírt dalok voltak. Tiszteltük a közönséget, a színpadot. Nem az volt a cél, hogy bántsunk valakit vagy trágárok legyünk, nem volt irigység sem" – emlékezett.

Zalatnay Sarolta a 70-es években már országosan ismert volt (Fotó: Fortepan, Urbán Tamás)

Nem volt autója, a nagy sikerek, országos ismertség után is a 4-6-os villamossal járt, a rajongói felszálltak és utaztak vele, közben kérdezgették, faggatták. Mindenhol tömeg várta: ott, ahol édesanyja lakott, a színház és az otthona előtt. "Megélni ezt, harmadikos gimnazistaként, nagyon nagy élmény volt. A nép énekesi, így hívtak minket, mert nem voltunk távolságtartók, nem viselkedtünk sztárként. Mindenkivel leálltunk beszélgetni, 1 forint 50 fillérért lehetett a trafikokban a képünket kapni. Más világ volt. Nem voltunk pénzcentrikusak, nem is lehettünk, 300-500 forintokért dolgoztunk. Nem az volt a trend, mint ma. Olyan emlékeim vannak, hogy csuda" – mesélte.

Zalatnay Sarolta férjei szerencsés férfiak voltak (Fotó: Fortepan, Szalay Zoltán)

Ma is lehet látni színpadon, csak ritkábban. "A hangom megvan még. Most lettem kész a filmmel, a Red Saroltával, ha minden igaz, akkor októberre kész. Hogy mikor jön ki, azt még nem tudom megmondani. Van egy új dalom benne, remélem, legalább olyan sikeres lesz, mint a Hosszú forró nyár" – mondta az énekesnő. Nincs olyan sok fellépése: korábban volt heti három-négy, most nagyon jól elvan a havi két-három koncerttel.

 

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.