Korábban majdnem mindig volt az életében egy vagy akár több nő is, aki szerette, kényeztette, rajongott érte. Szerednyey Béla édesanyja volt az első ilyen – és Béla szívében ma is ő az.
„Anyám az összes premieremen ott ült, gyűjtötte rólam a cikkeket, minden sorozatomat, filmemet látta” – kezdte Szerednyey Béla a hot!-nak.
A velünk lakó, vasszigorú apai nagyanyámmal együtt a széltől is óvott, talán mert az elsőszülött bátyám kisbabaként meghalt.
„Én eleven kölök voltam, aki nem hazudott, nem verekedett, de a 9. kerületi srácokkal együtt időnként balhékba keveredett.”
Béla édesapja a Budapesti Csokoládégyárban dolgozott, ám az édesanyja könyvelőként hazavihette a munkáját, amit főleg éjjel csinált, hogy a gyermekeivel foglalkozhasson. Üllői úti lakásukból nyaranta elvillamosoztak a Nagycsarnokig, onnan vízibusszal sokszor „felpöfögtek” a csokigyár római parti strandjára, és néha levonatoztak a Balatonhoz is.
„Anyám imádta a vizet, remekül úszott.”
Eleinte csak egy lakókocsink volt, abban kempingeztünk, később apám vállalatának zamárdi üdülőjében vakációztunk.
„Csak 25 éves voltam, amikor ő váratlanul elhunyt. Nagyanyám egy hónapra rá követte: megszakadt a szíve! A kettős családi tragédia feletti gyászt enyhítette az öröm, amikor a húgom fél év múlva megszülte az első fiát.”
Mintha az elhunytak küldték volna nekünk vigaszul. A ma filmrendező Danit és a húsz évvel fiatalabb öccsét, Boldizsárt az első perctől a sajátjaimként szerettem.
„Megtanítottam őket vitorlázni, úszni, síelni, fúrni-faragni.”
A „pótapai” szerepkört Béla újra gyakorolhatta, amikor tizenöt éve megismerte kétgyermekes, elvált párját, akivel tíz éve már törvényes házasok is.
„Az első házasságom öt év után ment tönkre. A válás után voltak hosszabb-rövidebb viszonyaim, ám megesett, hogy évekig egyedül éltem. Ötvenévesen azt hittem, hogy már nem lesz családom, de láss csodát: megismertem Szilvit, aki – mint kiderült – a lányával együtt régóta a rajongóm volt.”
Aztán egy este, előadás után Szilvi megvárt a színház mögött, kicsit beszélgettünk, végül telefonszámot cseréltünk, majd elkezdtünk randizni. A csinos cukrászlány lassacskán elrabolta a szívemet.
„Később megismertem a kamaszfiát és a lányát, akikkel baráti kapcsolatba kerültünk. Ők már felnőttek, el is költöztek. Szilvivel ketten maradtunk – azaz négyen a két kutyánkkal –, és szokjuk az új életformánkat. A feleségem eleinte nehezen élte meg a gyerekei távozását, aztán beletörődött. Amikor tudja, hogy jönnek, kivirul, és izgatottan sütni-főzni kezd. Ami a munkát illeti, én teszem tovább színészként a dolgomat, ellenben ő pár éve feladta a cukrászkodást, és kitanulta az energiagyógyászatot, ami néha nekem is hasznomra válik. Bármilyen szörnyű lett a világ, nálunk otthon nyugalom van és pozitivitás. Bizonyára emiatt érzem úgy, hogy az utóbbi időben nagyon egyben vagyok!”
Szerednyey Béla a Doctor Herz című musicalben lett Psota Irén partnere, ám a legendás színésznő szívébe is beférkőzött. A Madách Színház ikonjától mindenki rettegett, az ifjú Bélát azonban fiaként szerette.
– Irénnek nem volt gyereke, nekem elhunyt az anyám, szóval összeillettünk. A halála előtti években csak négy-öt ember látogathatta; büszke vagyok rá, hogy közéjük tartoztam. Psota Irén barátsága a sors örök ajándéka.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.