Falusi lányként Nagybajomban nőtt fel, mégsem kapált, gyomlált, házimunkát sem végzett. Ivancsics Ilona fiatalon önszorgalomból etette a tyúkokat, söpört a portájuk előtt, bár a szülei ezt sem várták el.
„Azt mondogatták, ne csináljak semmit, csak tanuljak jól!” – emlékezett Ivancsics Ilona. „Azt akarták, hogy sokra vigyem, és meg is volt a tervük hozzá.”
Ivancsics Ilona egyke volt az édesanyja második házasságából, aki negyvenévesen hozta világra. A széltől is óvták a szülei; cserébe színötösöket vitt haza, és később is jó tanuló maradt. 14 éves korától naponta busszal járt be a kaposvári gimnáziumba.
„Elsőtől részt vettem szavalóversenyeken, énekkarba és néptáncra jártam. Anyuék mindezt ártatlan hobbinak tekintették” – mesélte a színésznő a hot! magazinnak.
Ők tanári pályára szántak, emiatt írattak be orosz–német tagozatra, hogy onnét a pécsi tanárképzőre menjek. A gimiben, lányosztályba járva, fiúkat csak akkor láttunk, ha kimentünk a focipályára.
„Nem is randiztam: apu azt mondta, ráérek az ilyesmire. Utólag igazat adtam neki” – mesélte Ivancsics Ilona, aki a Színművészeti hirtelen elhatározásból és titokban jelentkezett. Elsőre felvették. Amikor ez kiderült, az anyja örült, az apja viszont kevésbé, ugyanis szerinte a színésznői hivatás a könnyűvérű nőkével volt azonos.
„Anyu a rajongóm lett, míg apu sosem nézett meg színházban, filmen, talán még a Szomszédokban sem! Csak jóval a fiam születése után hangzott el egyszer a szájából: »Na, kislányom, mégis rendes lány maradtál!« Tudom, büszke volt rám, mégis fájt, amiért ezt nekem egyszer sem mondta, amíg élt. A halála után egyszer egy idősebb hölgy odajött hozzám egy rendezvényen, és elmesélte, hogy apukám gyakran járt hozzájuk; csak azért szólított meg, hogy elmondja nekem: »Az apukája nagyon büszke volt magára!« Elérzékenyültem, hiszen olyan volt ez számomra, mint egy égi üzenet.”
Ivancsics Ilona fia óriási büszkeséggel tölti el édesanyját, aki alig várja, hogy nagymama legyen, holott ránézésre ez fényévekre van tőle! Megfiatalodott, amit a genetikájának és a túlsúlya leadásának köszönhet. Amikor véget ért a párkapcsolata, megszűnt a magánszínháza, étellel vigasztalta magát, és egyre csak hízott. Egy nap úgy döntött, hogy elég volt! Lefogyott, és azóta is tartja a súlyát, azt is elárulta, hogyan sikerült mindez:
„Vicces, hogy anyuék nem engedtek kertészkedni, ma meg ez a hobbim!” – mosolygott Ilona. „A szentendrei kertem tele van magam ültette zöldséggel, gyümölccsel, naponta beépítem az étrendembe. Egy éve tíz kilót adtam le három hónap alatt, amiben segítségemre volt egy remek gyógynövénykeverék, amelyben megtalálható például a Fülöp-szigeteken termő banaba fa levele, amiről a helyi gyógyítók azt mondják, hogy a hatására a zsíroknak csak a fele képes lerakódni, vagy az indiai csalán, ami az anyagcsere felturbózásáért és a zsírok kiürítéséért felelős."
Nem kellett lemondanom semmiről, mivel jelentősen csökkent az étvágyam. És újra biciklizem!
– magyarázta a Szomszédok telenovella egykori sztárja, aki hozzáfűzte: „Több az energiám, jobb a hangulatom: már nemcsak a bókoknak örülhetek, de annak is, hogy gond nélkül hajolok le gyomlálni!”
Ivancsics Ilona szülei 18 éves korában elváltak, az apja Pestre költözött, az anyja később szintén a fővárosba jött. A mama nagyon várta egy szem unokáját, azonban sosem tarthatta a karjában.
„Bence egyhetes volt, mikor anyut Pestről ki akartam vinni magunkhoz Szentendrére, de rosszul lett, és kórházba vitték, ahol meghalt, 69 évesen. Pedig rajtam kívül a picit ő várta a legjobban, ám csak egy fotón látta.”
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.