Íme 5 bizarr tény Kutná Hora csonttemplomáról

Kutná Hora, a hajdani ezüstbányász-város a középkorban Európa egyik leggazdagabb régiója volt. Az UNESCO Világörökség részét képező óváros ma is őrzi egykori pompáját, ám a település legkülönösebb látványossága nem a főtéren, hanem a külvárosi Sedlecben várja a látogatókat. Itt áll a Kostnice Sedlec, vagyis a híres csonttemplom, ahol a csillárt és a címert is emberi csontokból készítették.

• Több mint 40 ezer ember csontja díszíti a templomot.
• Pestisjárvány és háborúk idején megtelt a temető.
• Egy szerzetes kezdte piramisszerű formába rendezni a csontokat.

Kutná Hora különös csonttemploma

A csehországi sedleci csontgyűjtő, vagy más néven osszárium, Európa talán legbizarrabb katolikus kápolnája. Íme öt tény erről a hátborzongató, mégis lenyűgöző helyről.

1. Több mint 40 ezer ember csontja díszíti a templomot

A sedleci osszárium földalatti kápolnájában mintegy 40 ezer elhunyt földi maradványai kaptak helyet. Csontokból építettek piramisokat, kelyheket, sőt egy monumentális csillárt is, amelyben állítólag megtalálható az emberi test összes csontja. A csillár hét karját gerincek alkotják, a végükön pedig koponyák helyezkednek el.

2. Pestisjárvány és háborúk 

A 14. századi Kutná Hora a pestis, az éhínség és a huszita háborúk idején súlyos veszteségeket szenvedett. Csak az 1318-as éhínségben 30 ezer ember halt meg, így a temető hamar megtelt. Ennek megoldására 1400 körül egy kápolnát építettek a gótikus Mindenszentek Temploma alá. Abban az időben nem számított ritkaságnak, hogy a temetőkben a helyhiány miatt a csontokat külön, felszentelt osszáriumokban halmozzák fel. Ilyen célból jött létre a sedleci osszárium is. 

3. Egy félvak szerzetes munkája

Legendák szerint a 16. század elején egy félvak szerzetes kezdte piramisszerű formába rendezni a csontokat. Ma négy ilyen csontpiramis látható, de egykor hat díszítette a kápolnát. A szóbeszéd úgy tartja, hogy amikor a szerzetes végzett a koponyák és combcsontok elrendezésével, visszanyerte a látását. 

3. Egy barokk zseninek tulajdonítják a csontdíszítést

Jan Blažej Santini Aichel építész nevéhez fűződik az osszárium mai formájának koncepciója, amelyet a barokk vallásosság és esztétika elvei ihlettek. Az általa megálmodott elrendezés a halált az isteni rend részeként mutatja be, így a korábban nyomasztó alsó kápolna új értelmet nyert. Santini műve a halálon túli reményről, a feltámadás ígéretéről tanúskodik.

4. Építőmester tette híressé

A ma látható részletgazdag dekoráció František Rint cseh építőmester munkája, aki a Schwarzenberg család megrendelésére a 19. század közepén átrendezte az osszáriumot. Ő készítette el a csontcsillárt és a Schwarzenberg-címert is, amelyen egy török katona szemét kitépő varjú alakja is megjelenhetett. Természetesen mindezt emberi csontokból készítette el.

5. Emlékezz a halálra 

A csontok látványa nemcsak az elmúlásra, hanem a feltámadásba vetett hitre is emlékeztet. A Biblia tanítása szerint a halottak egy napon testben és lélekben is feltámadnak, hogy részt vegyenek az utolsó ítéleten, és elnyerjék az örök életet. Így Sedlec osszáriuma sem a halál tiszteletének helye, hanem a reményé és a várakozásé, annak a hitnek a megtestesülése, hogy Krisztus feltámadása által az itt nyugvók is egykor feltámadnak. 

Kutná Hora csonttemploma

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: