Zágráb, Fiume és Opatija: megnéztük a mesés karácsonyi vásárokat Horvátországban

Lassan itt a karácsony, javában benne járunk már az adventben is, amikor sokan felkerekednek, hogy Magyarország, a környező országok, vagy akár egész Európa legizgalmasabb karácsonyi vásárait felkeressék. Sokan indulnak ilyenkor Bécs, Prága, vagy Pozsony felé, mi azonban most a Horvát Idegenforgalmi Közösség meghívására a délnyugati szomszéd, Horvátország felé autóztunk, hogy körülnézzünk az ország legszebb vásáraiban.

• Zágráb adventi fényei és történelmi belvárosa különleges hangulatot ad a városnézésnek.
• Fiume várának fényfüzérekkel borított falai igazi mesebeli díszletként ölelik körbe az ünnepi forgatagot.
• Opatija elegáns tengerparti környezetben kínál mediterrán adventi élményeket.

Karácsonyi vásár előtt: esős csavargás Zágráb óvárosában

Az első állomásunk Zágráb volt, ahol ugyan kitartóan szemerkélő eső fogadott, ez azonban nem vette el a kedvünket a városnézéstől és a különösen szép adventi vásároktól.

A város egyik legjobb éttermében, a Vinodolban elköltött mennyei ebédünk után egy könnyű séta során felfedeztük Zágráb kincseit; a Felsővárost, a Kőkapu környékét, ahol Sárkányölő Szent György egyik legkülönlegesebb szobra mellett a Szűz Mária szentélynél is megálltunk egy pillanatra, amelynek festménye csodával határos módon túlélte a nagy zágrábi tűzvészt 1731-ben. A Kőkapu szentélye egyébként a 2020-as zágrábi földrengést is sértetlenül élte túl, de erről később.

Innen a Kamenita utcán tovább sétálva megcsodáltuk a pirogránit Zsolnay-cserepekkel fedett Szent Márk-templomot, amely egész Zágráb egyik legismertebb épülete. A polikróm tetőzeten a Horvát–Szlavón–Dalmát Királyság és Zágráb címere, valamint a horvát népi hímzés motívumai láthatók. A templom azonban sajnos nem látogatható, mivel egyrészt csak vallási céllal tart nyitva, másrészt a horvát parlament is itt, a Szent Márk téren található, így a terület le van zárva a bámészkodók elől.

A szomszédos Ćirilometodska utcában található Zágráb talán két legérdekesebb gyűjteménye, a Naiv Művészetek Múzeuma, valamint az ötletes Összetört Kapcsolatok Múzeuma, ahol bárki ott hagyhatja egy-egy elmúlt szerelemhez fűződő szomorú, vagy vicces emlékű tárgyát, a hozzá fűződő történet leírásával. A kollekciónak hatalmas sikere van, messze földről érkeznek ide látogatók, hiszen ennyire hétköznapi, emberi és mégis megérintő gyűjtemény kevés van a világon.

Időközben egészen ránk sötétedett, így az ünnepi fényekben kivilágított Zágráb már előrevetítette az este meghitt hangulatát. Az eső persze továbbra sem hagyott alább, mi azonban inkább a szépségeit vettük észre: a vizes-fényesen csillogó járdáról visszatükröződő árnyékokat, az élesebb kontrasztokat és a kisebb tömeget.

Ahogy szinte a legtöbb jelentős zágrábi épület, úgy a Boldogságos Szűz Mária Mennybemenetele és Szent István és László székesegyház (melyet a magyar szent királyoknak szenteltek)  – rövidebb nevén a zágrábi katedrális – is éppen felújítás alatt áll, immár ötödik esztendeje, ugyanis ez az épület (ahogy a Szent Márk-templom is) megsínylette a 2020-as földrengést: a több mint 108 méter magas dóm (így a világ egyik legmagasabb temploma) tornyai ugyanis komolyan megsérültek.

Európa egyik legszebb karácsonyi vására: Zágráb

Öt óra körül már rengetegen hömpölyögtek a Jellasics bán téri nagy karácsonyi vásárban, ahol igazi mesebeli hangulat várta a bámészkodókat. A főtér szökőkútja erre az időre adventi koszorúvá alakult, a tér közepe felé fényárban úszó fenyőfák, fénygirlandokkal körbefuttatott fenyőív, és egy hatalmas karácsonyfa magasodott. Köztük szinte eltörpült az itthon nem kifejezetten jó hírű, Horvátországban azonban nagy köztiszteletnek örvendő horvát bán, Josip Jelačić lovasszobra, amely 1990 óta már nem Magyarország felé tekint kivont kardjával.

A Park Zrinjevac – a Zrínyi Miklósról elnevezett bájos közpark – szintén téli regéről és karácsonyi csodáról mintázott mesekönyv lapjaira kívánkozott, ahogy az égig érő fák vaskos törzseire felfuttatott fényfüzérek, és a fák közé kifeszített pasztell színű lampionok alatt, a kézműves portékákat árusító bódék között a tér közepén álló, ragyogó fényárban fürdő zenepavilon felé sétáltunk, amely mellett egy fényzongora várta vállalkozó kedvű művészét.

Utolsó állomásunk a Trg Kralja Tomislava, vagyis a Tomiszlav király téren kialakított jégpálya volt, ahol egy pohár forralt bor és a mennyei fritulék – a karácsonykor igen kedvelt, tradicionális horvát fánkgolyók – társaságában búcsúztunk Zágrábtól és bűbájos karácsonyi vásáraitól, miközben az eső egyre ádázabbul esett, emiatt pedig csupán egyetlen bátor koris rótta a köröket az egyébként igen szemrevaló jégpályán.

Egy adventi mesebeli vár: Gradina Trsat, Fiume

A pezsgő, tengermelléki város, Fiume – amely Horvátország harmadik legnagyobb települése, és amelynek kikötőjét  magyar "vasminiszterről", Baross Gáborról nevezték el – egyszerre mediterrán hangulatú és az ipari múlt minden jegyét is hordozza. A Kvarner-öböl kapujaként kulturális központ, egyetemi város és egész évben élénk, soknemzetiségű közeg jellemzi, miközben régi bérházai leginkább Trieszt építészeti stílusát idézik. A nyüzsgő város szívében, a Recsina kanyarulata felett, egy magaslaton trónol a Gradina Trsat (Terszat vára), amelyet még a Frangepánok építettek a XIII. században.

A vár 1826-ban gróf Laval Nugent tulajdonába került, aki kényelmes várkastéllyá alakíttatta az erődöt, amely ezzel minden eredeti középkori jellegét elveszítette. 1843-ban itt nyílt meg Horvátország első múzeuma is. A vár és a körülötte elhelyezkedő óvárosi rész egyébként azon a helyen található, ahol Fiume legkorábbi magja alakult ki még az ókorban.

Advent idején a Gradina Trsat kívülről még csak egy visszafogottan elegáns történelmi épületnek tűnik a peremén végigfutó fényfüzérekkel és a kapuja előtt felállított fényinstallációkkal, azonban a kapun belépve minden eddiginél elképesztőbb, és mindenekelőtt fényesebb adventi vásár fogadott, amely valóban olyan volt, mintha csak egy hollywoodi mese szemkápráztató díszlete lenne.

A vásár szervezői itt elsősorban a gyerekeket célozták meg a vár szinte teljes felületére felfuttatott aranyló fénydíszítéssel, a fényszarvassal, a fénygömbökkel, a Mikulással de a felnőttek számára is kedveskedtek adventi fotóspotokkal, míg négylábú társainkat, a háziállatokat támogató „Fények és Mancsok” jótékonysági akció az állattartás felelősségére, az empátiára és az állatgondozás népszerűsítésére hívja fel a figyelmet. A vásár e rendezvényét a Cicamenedék és a Rijekai Állatvédő Egyesület kutyamenhely együttműködésében szervezték.

A napot a tengerparti Bistro Mornarban fejeztük be, amely ízig-vérig halászétterem-hangulatot árasztott miliőjével és fogásaival: tányérjainkon felsorakozott a tengeri farkassügér, az ördöghal, a fekete kagyló, a polip, sőt a tintahal is némi polenta kíséretében. A tenger gyümölcseihez pedig jóféle horvát Malvazija bor dukált, persze csak a pikáns Teranino, a Teran vörösborból készült édes likőr után.

Kelet-Európa Cannes-ja, Opatija

Az elbűvölő Opatija – az egykori Abbázia – nem véletlenül volt az Osztrák–magyar Monarchia legelegánsabb tengerparti nyaralóhelye: a pálmafákkal és dús vegetációval kísért festői tengeröbölre történelmi villák és híres szállodák néznek le. Itt még decemberben is 15 fok van, és hét ágra süt a nap, miközben az adventi fénydíszítésekkel felékített utcákon, tereken elegáns, jól öltözött emberek sétálnak, vagy üldögélnek a cukrászdák teraszain. A városkép azonnal a francia Cote d’Azur városait, különösen Cannes látképét idézte fel bennem.

Mindez persze csak a XIX. század dereka óta létezik – köszönhetően egy velencei származású, de fiumei kereskedőnek, Iginio Scarpának, aki 1843 körül errefelé vitorlázva megpillantott egy romos épületet a parton. Azonnal beleszeretett és elhatározta, hogy megvásárolja, majd alig egy éven belül felújíttatta és mesés parkot varázsolt köré, a komplexumot pedig néhai szeretett feleségéről Angiolináról nevezte el. Ezzel a beruházással indult el Abbázia történelme, ahol mindaddig csak a XIV. században épült Szent Jakab-apátság állt, amely a város nevét is kölcsönözte.

Alig 40 év múlva felépült az első elegáns hotel, a Kvarner Szanatórium is, amely a gyógyulni vágyó tehetős vendégeket fogadta, akiket a Monarchia nagy nevű orvosai utaltak ide. Volt itt hideg és meleg fürdő, és a balenoterápia korai lehetőségei is elérhetőek voltak, e kor vendégei ugyanis még nem a tengeri fürdőzés élményeiért érkeztek ide. Abbázia a Déli Vasúttársaság fejlesztéseinek köszönhetően gyorsan fejlődött: hamarosan vasút kötötte össze Bécset, Budapestet és Fiumét. A XIX. század végén épült ki a gyönyörű, nagyjából 10 kilométer hosszú tengerparti sétány, a Lungomare is, amely Lovrant és Voloskot köti össze egymással.

Persze ez a tengervíz nem mindig ilyen békés és barátságos, hiszen amikor érkezik a Bora, rosszabb esetben a Fekete Bora, a hirtelen támadó, nagyon erős, hideg, száraz északkeleti szél, pillanatok alatt felkorbácsolja a tengert, magas és haragos hullámokat vet, a part menti területeken pedig hirtelen lehűlést, viharos időt hoz. Egy ilyen tragikus eseménynek állít emléket az Opatija központjában, a tengerparti sétány mellett álló Leány sirállyal (Djevojka s galebom) elnevezésű szobor is, pontosabban a korábban a helyén álló Szűz Mária-szobor, amely ma a Horvát Turisztikai Múzeumban, a Villa Angiolina épületében áll.

Az első szobrot egy 1891-ben történt tragikus baleset után állították. Arthur Kesselstadt gróf a családjával egy kellemesnek ígérkező vitorlástúrára indult, azonban feltehetően a Bora hirtelen lecsapott, a tenger őrült hullámokat vetett, míg végül elsüllyesztette a hajójukat. Kesselstadt gróf fiát ugyan sikerült kimenteni, sőt, a grófnő testét is kiemelték a vízből, de már későn, már halott volt. Az idősebb gróf holttestét azonban soha nem találták meg. A Szűz Mária-szobor aztán az 1950-es években megrongálódott, s bár felújították, már nem került vissza eredeti helyére, ahol 1956-ban Zvonko Car alkotását helyezték el helyette.

Nehéz szívvel hagytuk magunk mögött a tenger csendes morajlását, a melengetően simogató napfényt, a csendes eleganciát, és a hangulatos adventi vásárokat, hogy ismét visszacsöppenjünk a szürkén borongós budapesti valóságba. Ha még hezitálsz, hogy az advent hátralévő részében merre indulj karácsonyi vásárokat felfedezni, jó szívvel ajánlom Horvátország meghitt utcáit, tereit, legyen szó a fővárosról, vagy akár a napsütötte, mediterrán Opatijáról.

Nézd meg az alábbi videón, hogy milyen gyönyörű a zágrábi adventi vásár:

Ezek a cikkek is érdekelhenek: