Ilyen az élet valójában a fedélzeten – Beszélgetés egy folyami hajó cruise directorával

Budapest belvárosát, a turisztikailag frekventált helyeket járva elgondolkoztál már azon valaha, hogy az a rengeteg turista honnan jön, vagy itt léte alatt hol lakik? A Duna mellett barangolva eszedbe jutott már, hogy a part mentén horgonyzó hatalmas, szállodaként is működő folyami hajók – amelyek e turisták jó részét szállítják – honnan érkeznek, meddig tartózkodnak itt, és hogy zajlik az élet a fedélzetükön?

Ilyen a folyami hajók világa

A folyami turistahajókon, amelyeken alkalmanként 130-160 utas is érkezik, a zökkenőmentes pihenés érdekében komoly háttérmunka, szervezés szükséges. 

Erről a sokak előtt alig ismert, felelősségteljes, de színes munkáról beszélgettünk Körtvélyessy Krisztával, az egyik legnagyobb európai társaság cruise directorával, vagyis a fedélzeti programokért, vendégélményért és szórakoztatásért felelős menedzserrel, aki számos izgalmas kulisszatitkot árult el nekünk munkájáról és azokról az óriási folyami hajókról, amelyek Európa folyóit járják Franciaországtól az Al-Dunáig.

Mi egy cruise director feladata?

Az első és legfontosabb a cég által kiadott program konfirmálása, az idegenvezetők, a buszok ehhez való igazítása, hogy az megfelelően működjön. Először van egy megbeszélésem a local guide-okkal, vagyis a helyi idegenvezetőkkel, hogy miként szervezzük az adott programot, milyen útvonalon menjünk, ha valami változik, akkor zökkenőmentesen megoldjuk. A fő útvonaltervet, a legfontosabb látnivalókat mindenképpen tartani kell, ezekre kell ilyenkor megoldást találni, és ehhez igazítjuk a sofőröket is. Vannak persze olyan vis maiornak minősülő helyzetek, mint mondjuk az alacsony vízállás, amikor a hajó nem tud tovább haladni, akkor borul minden. Ezt is nekem kell megoldani. Ez a legfontosabb dolog, de emellett mindenféle személyes problémával – ha valaki megbetegszik, elvész egy csomagja, vagy, ha az utasoknak egymással van gondjuk – is én foglalkozom. De természetesen minden cégnek saját protokollja, saját szabályrendszere van.

Mi a helyzet haláleset során?

Ilyen esetben senki nem mehet be a holttesthez, kizárólag az orvos, a rendőr és a cruise director. Ilyenkor nekem kell intéznem az ezzel járó papírmunkát, értesíteni a mentőket, rendőrséget, majd a konzulátust. Nekem is volt ilyen esetem, amikor az elhunyt hölggyel utazó barátnője megkért, hogy tegyem rá a kezére a rózsafüzért. Nagyon megrázó volt. De miután a nagykövetség átveszi az esetet, további dolgunk nincs vele. Más eset, amikor valaki kórházba kerül, akkor az utas társa megy vele, amennyiben egyedül utazik – sokszor a kommunikáció megoldása miatt is – valakinek kísérnie kell. A mi cégünknél én egyedül vagyok a hajón cruise director, más társaságoknál többen is vannak, de mivel a hajót sem hagyhatom magára, folyamatos kommunikációban vagyunk, hogy mikor és hogy térhet vissza az utas a hajóra.

Gondolom, a hajó ilyenkor nem várja meg a kórházban lévő utast

Nem, a hajónak időben kell elindulnia, nem várhatja meg azt, aki elkésik, még ha az kényszerű orvosi vizsgálat miatt történik is. Ilyen esetben meg kell szerveznem, hogy az utas hol és mikor tud visszaszállni a hajóra, hogy tudja azt utolérni, feltéve, ha valóban visszatérhet. Ha nem, akkor a személyes tárgyait kell eljuttatnom hozzá, ez mindig komplikált ügy. Idősebb korosztálynál, akik általában velünk utaznak, pláne ha fejsérülése van az illetőnek, akkor nagyon határozottan kell javasolni, hogy menjen kórházba, csináljanak egy CT-t, mert később nem kockáztathatok egy belső vérzést, vagy komolyabb problémát. Ha mégis ilyen történne, mondjuk az éjszaka során, a hajónak valahol ki kell kötnie soron kívül, oda mentőt kell szervezzek, és ez így már sok mindent boríthat. A mi cégünknél én egyedül felelek mindenért, más cégeknél többen vannak, az ilyen szempontból egyszerűbb.

Hogy néz ki egy napod a hajón, milyen további dolgod van?

Amikor kikötünk valahol, már ott várnak az előre leszervezett buszok. Mi általában egy hajónyi utas esetében 3-4 busszal dolgozunk, amelyeket a rá osztott utasokkal együtt külön színekkel jelölt csoportokra osztunk. Az utasoknak csak a saját színnel jelölt buszokra, illetve idegenvezetőkre kell ilyenkor figyelnie, akikkel menniük kell. A városnéző túrák, amelyek benne vannak a programban, reggel 8-9 óra körül indulnak el, ilyenkor én is az idegenvezetőkkel tartok, ha bármi váratlan történne. Ebédre visszaérünk a hajóra, bizonyos esetekben vacsorára, de ilyen esetekben ebédre lunch boxot (hideg, csomagolt ételt) kapnak, vagy étteremben esznek. Minden vacsora előtt úgy nevezett portok vannak, amely során elmondom az utasoknak, hogy mi a másnapi program, milyen lesz a logisztika, mennyit kell sétálni, hogy aki a hosszabb gyaloglást nem bírja, eldönthesse, hogy csatlakozik-e vagy sem.

Milyen útvonalak közül lehet válogatni?

Európán belül a mi cégünknek van a Szajnán, Franciaországban, majd március végétől május elejéig van a holland Tulipán-túra, amelyen minden cég jelen van. Ez mindig egy nagyon feszült út szokott lenni, hiszen nagy a tömeg, ha egy busz lerobban, nem is tudunk másikat szerezni, mert annyira teljes kapacitással dolgoznak. Ez az út – amelynek a híres Keukenhof kert a fő vonzereje – lemegy Belgiumig, majd Antwerpenen keresztül visszatér Hollandiába. Van egy rajnai túra, amely Amszterdam és Bázel között hajózik, és van egy két hetes Amszterdam-Budapest út is. A legújabb a három és fél hetes Amszterdam-Fekete-tenger túra. Mivel 1992-ben elkészült a Rajna-Majna, majd a Majna-Duna csatorna, azóta az egész szakasz hajózható. Illetve van egy olyan utunk is, amikor a hajó Nürnbergtől, Regensburgtól, vagy Passautól jön le a Dunán Budapestig. Ez és a holland tulipántúra a legnépszerűbb utunk.

Hány fős hajók közlekednek a különböző folyókon, és mekkora a személyzet?

A Rajna és a Duna csatorna miatt, amelyeken zsilipek vannak, meghatározott méretű hajók közlekedhetnek. A legnagyobb folyami hajó 180 utast tud szállítani de általában 135 fővel közlekednek. Tehát a méretkorlát határozza meg ezek nagyságát. Egy túl nagy hajó nem fér be a zsilipbe (itt a szélesség a fontos) és a kanyarokat sem tudja bevenni (itt pedig a hosszuk számít). Egy 135 fős hajón a személyzet száma 37-40 fő között változik, a nagyobb hajókon 40-42 fő dolgozik. A nauticát a két kapitány, egy mérnök és négy matróz alkotja, aztán van a hotelmenedzser, a recepciós és a bár team, ami általában két-három fő, valamint az étterem és a takarító csapat, akik naponta kétszer rakják rendbe a kabinokat.

Neked melyik a kedvenc útvonalad és miért?

Sokáig a Duna-túra volt a kedvencem, amely Németország, Ausztria, Szlovákia és Magyarország érintésével hajózott, itt még mindig érezhető kicsit az egykori keleti és nyugati különbség, ami történelmi szempontból nagyon érdekes, a Németországot és Svájcot érintő rajnai túra a kastélyai miatt gyönyörű. A szajnai útvonal főként a meglátogatott városok miatt gyönyörű, míg a Tulipán-túra a szélmalmok, a színes virágos Keukenhof és Antwerpen miatt gyönyörű, de ezen az úgynevezett Brugge extension (választható kirándulás) is nagy kedvencem, még ha ez a zsúfoltsága miatt mindig is egy nehéz túra.

A 2000-es évek elején a folyami hajózás még kuriózumnak számított, mostanra viszont egyre inkább tömegturizmus vált belőle, amely sem a folyóknak, sem a környezetnek, sem a közbiztonságnak nem tesz jót. Ezért van olyan sok baleset, ezt nem bírják már a zsilipek sem, és ha hozzávesszük a folyókon közlekedő teherhajókat is, nagyon megnőtt a forgalom is. Egyre nagyobb kincs ma már egy tapasztalt kapitány, különben még több lesz a probléma.

Az alábbi videóban is bepillanthatsz a folyami hajókon zajló élet kulisszái mögé:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: