Meglepő felfedezés: A helyükre sétáltak a Húsvét-szigeti szobrok

PUBLIKÁLÁS: 2025. október 16. 12:30

A több mint 900 éves szobrok rejtélyére végre fény derült, a tudósok a modern technológia segítségével jöttek rá a legnagyobb titokra. A Húsvét-szigeti szobrok gyakorlatilag a helyükre sétáltak.

A Húsvét-sziget hatalmas kőfejei – a moai szobrok – régóta az egyik legnagyobb régészeti rejtélynek számítanak. Most azonban tudósok szerint sikerült megfejteniük, hogyan mozgatták az ősi rapanui emberek ezeket a több tonnás szobrokat.

A Húsvét-sziget rejtélyére a modern technológia segítségével derült fény

A 12 és 80 tonna közötti súlyú moai-kat eddig elképzelhetetlennek tűnt mozgatni. Most 3D-modellezés és kísérleti tesztek segítségével kiderült: a szobrok valójában „sétáltak” a helyükre. Közel ezer moai vizsgálata után a kutatók arra jutottak, hogy a rapanuiak kötéllel, jobbra-balra hintáztatva mozgatták a szobrokat, így kis létszámú csoportok is képesek voltak nagy távolságokat megtenni velük - írja a Daily Mail.

Carl Lipo professzor (Binghamton Egyetem) szerint:

Ha egyszer megindul, már nem nehéz mozgatni – az emberek csak egy kézzel húzzák. Energiát takarít meg, és gyorsan halad; a nehéz rész az, hogy elindítsuk a hintázást.

Korábban úgy gondolták, a szobrokat lefektették és vontatták, ami rengeteg emberi erőt igényelt volna. Az új bizonyítékok szerint viszont a szobrokat álló helyzetben, hintázva „léptették” előre.

A kutatók 3D-modellt készítettek egy moairól, és megállapították, hogy a formájuk szándékosan lett a „járásra” tervezve: D alakú talapzatuk és enyhén előredőlő súlypontjuk segíti a mozgást. A valóságban is kipróbálták az elméletet: egy 4,35 tonnás másolatot 18 ember 40 perc alatt 100 méteren át mozgatott ezzel a módszerrel – gyorsabban, mint bármely korábbi próbálkozás. Lipo professzor így fogalmazott: „A fizika működik. A kísérlet bebizonyította, hogy a módszer nemcsak megvalósítható, hanem minél nagyobb a szobor, annál hatékonyabb.” Ez az elmélet egybeesik a helyi szóbeli hagyományokkal is, amelyek szerint a moai-k „elsétáltak” a kőfejtőktől végső helyükre.

A kutatók a szigetet átszelő „moai utak” nyomait is elemezték: ezek nemcsak közlekedésre, hanem kifejezetten a szobrok mozgatására készültek. Az utak 4,5 méter szélesek és enyhén homorúak voltak, ami stabilizálta a szobrokat és segítette a mozgást. Az útszélen fekvő, feldőlt moai-k körül talált nyomok arra utalnak, hogy az emberek megpróbálták visszaállítani őket – ami tovább erősíti a „sétáló” elméletet.

Lipo szerint:

Ez azt mutatja, hogy a rapanui nép rendkívül okos volt. Kitalálták, hogyan kell megoldani ezt a lehetetlennek tűnő feladatot – és nekünk is lenne mit tanulnunk tőlük.

Mi is valójában a moai, és mit jelent?

A moai szobrokat a Rapa Nui nép faragta 1250–1500 között. Ezek monolit emberalakok, hatalmas fejekkel, amelyek istenített ősök arcát ábrázolják. 887 ismert szobor létezik, átlagosan 4 méter magasak, és a sziget belseje felé néznek, mintha vigyáznák a falvakat. A legtöbb moai vulkáni hamuból (tuffból) készült, és mintegy száz visel vörös kőből készült „pukao” fejdíszt. 1979-ben a régészek felfedezték, hogy a szobrok eredetileg korallszemeket is kaptak. Úgy vélik, a moai a hatalom és a szellemi erő („mana”) jelképei voltak, amelyek az ősök szellemeit testesítették meg.

Bár sok kérdés még mindig nyitott, az új kutatás közelebb vitt ahhoz, hogy megértsük, miként hozta létre és mozgatta meg ezeket a lenyűgöző alkotásokat a Húsvét-sziget népe.