Az Ázsia Expressz játékosai Jáva szigetét is felfedezték

Ismerd meg az Ázsia Expressz helyszínét! – Templomok, maszkok és vulkánok nyomában

külföldi utazás
PUBLIKÁLÁS: 2025. október 11. 13:15
Jáva szigete nemcsak a legendás templomairól nevezetes, hanem egy hajdan volt birodalom örökségéről és egy olyan vulkánról is, amelyben a hit és a természet ereje találkozik. A Bromo-hegy misztikus tájai most az Ázsia Expressz szereplőit is próbára tette.

Az Ázsia Expressz csapata Malajzia után végül megérkezett Jáva szigetére, ahol folytatódott a verseny. Bandung – az első indonéziai helyszín – modern utcái és nagyvárosi környezete azonban csak rövid kitérőt jelentettek: a város nyüzsgése után a csapat hamar a sziget belseje, kulturális és történelmi központjai felé indult, ahol minden egyes állomás új feladatot és új élményt tartogatott.

Az Ázsia Expressz játékosai Jáván is átkeltek, többek között Bandungon is
Bandung, Indonézia harmadik legnagyobb városa, innen indultak az Ázsia Expressz játékosai felfedezni Jáva szigetét.
Fotó: tangyan /  Shutterstock 

Extrém kihívások az Ázsia Expressz jávai szakaszán

Már az első kilométereknél érezhető volt, hogy Jáva nemcsak látványosan egzotikus, hanem rendkívül gazdag múltú és lenyűgöző kultúrájú sziget.

Jáva múltja és kultúrája: maszkok és a wayang kulit

Jáva történelmét és kultúráját elsősorban a középkorban itt virágzó hindu-buddhista tengeri nagyhatalom, a thalasszokratikus Majapahit Birodalom formálta, amely 1292 és 1527 között állt fenn. A fővárosa a mai Mojokerto közelében volt, legnagyobb kiterjedése során elfoglalta a környező vidékeket, a Maláj-félszigetet, illetve a Szumátrától Új-Guineáig terjedő szigetvilágot. A Majapahit Birodalomra ma már csak a szigeten számos helyen fellelhető, jellegzetes templomromok emlékeztetnek.

Malang indonéz maszkok
A jávai maszkok a helyi mitológia történeteiben gyökereznek.
Fotó: Faturbisa /  Shutterstock 

A sziget kulturális életének meghatározó részei a tradicionális maszkok, illetve a wayang kulit, az árnyjáték. A jávai maszkokat, a Topengeket évszázadok óta használják rituális táncokban, fesztiválokon, minden arc és szín külön jelentéssel bír. Ezek a maszkok többnyire a helyi mitológia és történelmi alakjait jelenítik meg.

A wayang kulit, vagyis az árnybábozás bőr alapú bábok segítségével meséli el a hindu eposzok történeteit, leggyakrabban a Ramayanát, erkölcsi tanulságokkal és mitológiai jelentésekkel. A bábok finom faragása és részletgazdagsága a jávai kézművesség magas színvonalát mutatja, miközben a történetek a vallás, a politika és a mindennapi élet tanulságait közvetítik. Ez a művészeti forma 2003 óta az UNESCO szellemi örökségének remekműve.

Jáva kulturális öröksége az árnybábozás
A Jáva és Bali kultúrájában fellelhető wayang kulit, vagyis az árnybábozás történetei a jó és a rossz küzdelmén alapulnak.
Fotó: wisely /  Shutterstock 

Prambanan – a hindu templomok csúcsa

A Közép-Jáván (Yogyakartától 14 kilométerre) található lenyűgöző Prambanan templomkomplexum a IX. században épült, és Jáva legnagyobb hindu szentélyegyüttese. A templomok tornyainak díszítése a Ramayana eposz jeleneteit ábrázolják, és a szentélyek egykor vallási, kulturális és politikai központként szolgáltak.

A Prambanan hindu szentély Jáván
A IX. században épült Prambanan ősi templomát a Trimūrtinak, vagyis Isten Teremtőként (Brahma), Megőrzőként (Visnu) és Pusztítóként (Siva) való kifejeződésének szentelték.
Fotó: LouieLea /  Shutterstock 

A komplexum három fő templomból áll, Shiva, Vishnu és Brahma szentélyeiből, körülöttük kisebb szentélyek sorakoznak. Faragványaik rendkívüli részletességgel mutatják be a hindu mitológiát, ugyanakkor a templom az építészeti tudás, a vallási élet és a művészet csúcspontját is képviseli.

2006-ban egy földrengés súlyos károkat okozott az épületegyüttesben, a rekonstrukció napjainkban is tart. A Prambanan templom 1991 óta szintén az UNESCO Világörökség része.

A Prambanan-szentély előtt tánccsoport táncol
A Prambanan-szentélykomplexum ma is Jáva egyik leglátogatottabb úti célja.
Fotó: Moh. Saefudin /  Shutterstock 

Sukuh erotika-temploma – termékenység és spiritualitás

Nem messze Prambanantól, lenyűgöző természeti környezetben fekszik a XV. szádban, jávai hindu stílusban épült Sukuh temploma, amely az erotikus művészet egyik kiemelkedő példája és a termékenység szimbólumait, valamint az emberi élet teljességét ábrázoló faragványairól ismert.

Candi Sukuh Jáva erotika temploma
Candi Sukuh hindu erotika-temploma volt Jáván az utolsó jelentős templomépítési terület, mielőtt a sziget áttért az iszlámra.
Fotó: wikipedia

A templomot a spirituális és a mindennapi élet kapcsolatának kifejezésére emelték, és a részletek, a szobrok és a domborművek mind a jávai kultúra gazdagságát mutatják. Az erotikus ábrázolások nem csupán művészi díszítések, hanem a természeti ciklusok, a születés és az élet örömeinek, a szexnek a szimbólumai. A szent területen mindenütt fallikus és iónikus (férfi és női nemi szerv) figuráira bukkanhatunk.

domborművek a jávai Sukuh templomból
A történészek számára nehéz értelmezni a templom jelentőségét annak egyedisége és a korszak jávai szertartásairól és hiedelmeiről szóló feljegyzések hiánya miatt. 
Fotó: wikipedia

Bromo vulkán – Jáva természeti ereje

Miután a csapat átvágott Mojokertón, a Majapahit Birodalom egykori fővárosán, amely ma már egy nyüzsgő délkelet-ázsiai nagyváros, a híres Bromo-vulkán felé vették az irányt, amely nem csupán lenyűgöző, festői látványáról, de különös kulturális és történelmi kapcsolatáról is nevezetes.

A Kelet-Jáván található Bromo-hegy Indonézia egyik legkülönlegesebb természeti és kulturális szimbóluma. Az aktív szomma-vulkán (ilyen akkor alakul ki, amikor egy korábbi vulkán kalderáján belül — tehát a régi, beomlott kráterében — új vulkáni kúp kezd növekedni) nemcsak lenyűgöző látványával vonzza a látogatókat, hanem szent helyként is tisztelik a hindu közösségek, különösen a tenggeri nép.

A Bromo vulkán Jáva egyik szent helye
A Bromo vulkán 2329 méteres magasságával nem a hegység legmagasabb csúcsa, de a legaktívabb és leghíresebb.
Fotó: Marc van Vuren /  Shutterstock 

A Bromo neve a hindu teremtőisten, Brahma nevéből ered, a kráter peremén pedig Ganesha, a bölcsesség istenének szobra őrzi a helyet. A hegy a Tengger-hegység része, és az 1919 óta védett „Homoktenger” (Segara Wedi) közepén emelkedik, ahol a természet és a vallás egyedülálló harmóniában találkozik.

Ganesha oltára a jávai Bromo vulkán kalderáján
Ganesha, hindu-buddhista isten 700 éves oltára a vulkán kalderájának peremén. 
Fotó: Malgorzata Drewniak /  Shutterstock 

A Pura Luhur Poten templom különleges, fekete vulkáni kőből épült, és a híres Yadnya Kasada fesztivál központja, amikor a helyiek gyümölcsöket, rizst és állatáldozatokat dobnak a kráterbe az istenek kiengesztelésére. A Bromo-hegy tehát nem csupán geológiai csoda, hanem élő szakrális tér, ahol a vulkán lüktetése a természet erejét, a rituálék pedig a hit és a hagyomány állandóságát hirdetik.

A Bromo-hegy Jáván
A terület Kelet-Jáva egyik leglátogatottabb turisztikai célpontja, a vulkán pedig a Bromo Tengger Semeru Nemzeti Park része. 
Fotó: DODO HAWE /  Shutterstock 

A kelet-jávai kikötővárost, Surabaját végül már csak öt páros érte el, ahol végül Kútvölgyi Sárától és Galambos Bogitól is elköszöntek, hogy végül a maradék négy duó utazhasson a finálé helyszínére, Balira. 

Ezek a cikkek is érdekelhetnek:

 

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.