
Az Ázsia Expressz csapata Malajzia után végül megérkezett Jáva szigetére, ahol folytatódott a verseny. Bandung – az első indonéziai helyszín – modern utcái és nagyvárosi környezete azonban csak rövid kitérőt jelentettek: a város nyüzsgése után a csapat hamar a sziget belseje, kulturális és történelmi központjai felé indult, ahol minden egyes állomás új feladatot és új élményt tartogatott.
Már az első kilométereknél érezhető volt, hogy Jáva nemcsak látványosan egzotikus, hanem rendkívül gazdag múltú és lenyűgöző kultúrájú sziget.
Jáva történelmét és kultúráját elsősorban a középkorban itt virágzó hindu-buddhista tengeri nagyhatalom, a thalasszokratikus Majapahit Birodalom formálta, amely 1292 és 1527 között állt fenn. A fővárosa a mai Mojokerto közelében volt, legnagyobb kiterjedése során elfoglalta a környező vidékeket, a Maláj-félszigetet, illetve a Szumátrától Új-Guineáig terjedő szigetvilágot. A Majapahit Birodalomra ma már csak a szigeten számos helyen fellelhető, jellegzetes templomromok emlékeztetnek.
A sziget kulturális életének meghatározó részei a tradicionális maszkok, illetve a wayang kulit, az árnyjáték. A jávai maszkokat, a Topengeket évszázadok óta használják rituális táncokban, fesztiválokon, minden arc és szín külön jelentéssel bír. Ezek a maszkok többnyire a helyi mitológia és történelmi alakjait jelenítik meg.
A wayang kulit, vagyis az árnybábozás bőr alapú bábok segítségével meséli el a hindu eposzok történeteit, leggyakrabban a Ramayanát, erkölcsi tanulságokkal és mitológiai jelentésekkel. A bábok finom faragása és részletgazdagsága a jávai kézművesség magas színvonalát mutatja, miközben a történetek a vallás, a politika és a mindennapi élet tanulságait közvetítik. Ez a művészeti forma 2003 óta az UNESCO szellemi örökségének remekműve.
A Közép-Jáván (Yogyakartától 14 kilométerre) található lenyűgöző Prambanan templomkomplexum a IX. században épült, és Jáva legnagyobb hindu szentélyegyüttese. A templomok tornyainak díszítése a Ramayana eposz jeleneteit ábrázolják, és a szentélyek egykor vallási, kulturális és politikai központként szolgáltak.
A komplexum három fő templomból áll, Shiva, Vishnu és Brahma szentélyeiből, körülöttük kisebb szentélyek sorakoznak. Faragványaik rendkívüli részletességgel mutatják be a hindu mitológiát, ugyanakkor a templom az építészeti tudás, a vallási élet és a művészet csúcspontját is képviseli.
2006-ban egy földrengés súlyos károkat okozott az épületegyüttesben, a rekonstrukció napjainkban is tart. A Prambanan templom 1991 óta szintén az UNESCO Világörökség része.
Nem messze Prambanantól, lenyűgöző természeti környezetben fekszik a XV. szádban, jávai hindu stílusban épült Sukuh temploma, amely az erotikus művészet egyik kiemelkedő példája és a termékenység szimbólumait, valamint az emberi élet teljességét ábrázoló faragványairól ismert.
A templomot a spirituális és a mindennapi élet kapcsolatának kifejezésére emelték, és a részletek, a szobrok és a domborművek mind a jávai kultúra gazdagságát mutatják. Az erotikus ábrázolások nem csupán művészi díszítések, hanem a természeti ciklusok, a születés és az élet örömeinek, a szexnek a szimbólumai. A szent területen mindenütt fallikus és iónikus (férfi és női nemi szerv) figuráira bukkanhatunk.
Miután a csapat átvágott Mojokertón, a Majapahit Birodalom egykori fővárosán, amely ma már egy nyüzsgő délkelet-ázsiai nagyváros, a híres Bromo-vulkán felé vették az irányt, amely nem csupán lenyűgöző, festői látványáról, de különös kulturális és történelmi kapcsolatáról is nevezetes.
A Kelet-Jáván található Bromo-hegy Indonézia egyik legkülönlegesebb természeti és kulturális szimbóluma. Az aktív szomma-vulkán (ilyen akkor alakul ki, amikor egy korábbi vulkán kalderáján belül — tehát a régi, beomlott kráterében — új vulkáni kúp kezd növekedni) nemcsak lenyűgöző látványával vonzza a látogatókat, hanem szent helyként is tisztelik a hindu közösségek, különösen a tenggeri nép.
A Bromo neve a hindu teremtőisten, Brahma nevéből ered, a kráter peremén pedig Ganesha, a bölcsesség istenének szobra őrzi a helyet. A hegy a Tengger-hegység része, és az 1919 óta védett „Homoktenger” (Segara Wedi) közepén emelkedik, ahol a természet és a vallás egyedülálló harmóniában találkozik.
A Pura Luhur Poten templom különleges, fekete vulkáni kőből épült, és a híres Yadnya Kasada fesztivál központja, amikor a helyiek gyümölcsöket, rizst és állatáldozatokat dobnak a kráterbe az istenek kiengesztelésére. A Bromo-hegy tehát nem csupán geológiai csoda, hanem élő szakrális tér, ahol a vulkán lüktetése a természet erejét, a rituálék pedig a hit és a hagyomány állandóságát hirdetik.
A kelet-jávai kikötővárost, Surabaját végül már csak öt páros érte el, ahol végül Kútvölgyi Sárától és Galambos Bogitól is elköszöntek, hogy végül a maradék négy duó utazhasson a finálé helyszínére, Balira.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.