A hely, ahol a fűszerek királynők és fáraók életéről mesélnek: nem csak a piramisok miatt érdemes Egyiptomba visszatérni

Sokan vannak, akiket Egyiptom varázsa első pillantásra rabul ejt. Nemcsak a piramisok és a fáraók titokzatos öröksége vonzza ide az utazókat, hanem a Vörös-tenger páratlan szépsége, a sivatag misztikuma és a pezsgő bazárok hangulata is. Erről az érzésről beszélgettünk Dudinszky Franciska Edinával, aki mára Egyiptom igazi szakértőjévé vált.

Mitől olyan ellenállhatatlan Egyiptom, honnan ered az ország iránti rajongásod?

Erre az egyik válaszom az lenne, hogy a szívem mélyéről fakad, sőt, talán előző életeimből. A másik válaszom pedig az, hogy amikor 1998-ban karácsonykor először jártam Egyiptomban egy nagyobb baráti társasággal, akkor varázsolt el végzetesen a fűszer illata, a Vörös-tenger élővilága, szépsége, az ókori világ jelenléte és az emberek mosolya. Éltem kint 3,5 évet, és az elmúlt években is legalább évente kétszer elutazom oda. Nekem ez már nem rajongás, azt szoktam mondani: itthon vagyok Magyarországon és otthon Egyiptomban.

Melyek azok a helyek, amelyeket minden utazónak látnia kell – akár a klasszikus látnivalók, akár rejtettebb kincsek?

Fontos, hogy mi az, amire nyitott az utazó. Hiszen manapság már nemcsak az utazási irodák által kínált programokra járnak az emberek. A fapados járatok megjelenésével egyre többen jutnak el saját szervezésben Kairóba, Alexandriába, a Sínai-félszigetre, Hurghadába, sőt, már a Siwa oázisba is. A klasszikus látnivalókat természetesen mindenkinek ajánlom: a piramisokat, Luxort, Asszuánt, Abu Szimbelt. De ezek csak töredékei annak, ami kint látható. Rengeteg program van, ami a sivatagba visz, tengeri szigetekre, delfinekkel lehet úszni, vízi sportokat lehet kipróbálni, búvárkodni.

A rejtettebb kincsek abban rejlenek, ha az ember elég bátor letérni a megszokott útról. Ha hajlandó felülni a helyi buszokra, és akár Luxorban is felkeres olyan templomokat, melyek kevésbé látogatottak. Ilyen például a Medinet Habu-templom, de Abüdosz is nagy kedvencem. Hiszem, hogy a rejtett kincsekhez nem elég egy hétre kimenni. Olyankor az ember szinte csak végig siet a legfontosabb látnivalókon és ha teheti még megpróbál a tengernél is pihenni pár napot. Nem lehet elmenni a vallási helyek mellett sem. Hurghadán érdemes bemenni az El Mina Masjid mecsetbe, és Kairóban is valamelyik nagy mecsetbe. De a kopt templomokat és kolostorokat sem szabad kihagyni, amelyeknek az építészete is lenyűgöző.

Mi az, ami szerinted Egyiptomban a leginkább különbözik a magyar vagy európai hétköznapoktól?

A hétköznapi életnek teljesen más ritmusa van Egyiptomban. A nagy meleg miatt, a gyerekek még az iskola időszakban is tovább maradnak fenn. Nyáron pedig még este 11 órakor is sokan vannak az utcán. De az országon belül is változatos az élet. Míg a nagyvárosok nyüzsögnek, a nyaraló helyeken délelőtt sokszor alig vannak az utcákon, mert a turisták napközben a hotelekben pihennek.

De Egyiptomban is vannak, akik hajnalban kelnek, például sütik a kenyeret, míg a bazárok később nyitnak és a boltok is késő estig vannak nyitva. Amikor megérkezem oda, érezhetően napokba telik, míg beleilleszkedem Egyiptom teljesen más időérzetébe. Le kell lassulni. Szeretem a nyugodt életritmust, de valójában olyan ez, mintha az ottani 24 óra több lenne, mint itthon. Sokszor lehet hallani azt a szót: bukra, vagyis holnap. Elég ráérős a tempó.

Milyen élményt nyújtanak a helyi emberek, a kultúra, a mindennapi élet?

Ezt mindenki másként ítéli meg. Sokan érzik az egyiptomiakat erőszakosnak, hiszen a turisták felé mindent eladnának, pénzt keresnének. De ezen túl nagyon segítőkészek, barátságosak. De tudni kell az embernek határokat szabni. Amit nem akarsz, azt nem kell elfogadni, nem kell mindenhová beülni teázni velük, vagy mindent megvásárolni. Érdemes kicsit tájékozódni, és annyira lealkudni mindent, amennyit az embernek az megér. Nagyon hálásak, ha beszélsz pár szót a nyelvükön.

A kultúrájuk megismeréséhez az is hozzátartozik, ha belátogatunk egy helyi kávézóba, ahol a férfiak vízipipát szívnak, megiszunk egy teát, próbálunk beleilleszkedni az ország mindennapjaiba. De fantasztikus hangulatot kínálnak a hastáncosok is, a kerengő dervisek pedig ámulatba ejtenek. De nem lehet szó nélkül elmenni a finom helyi ételek mellett sem, bátraknak érdemes azokat is megkóstolni: ilyen a rizsből, lencséből, makaróniból és csicseriborsóból álló Koshary, ami Egyiptom nemzeti étele, vagy a pitába töltött marhahúsos, grillezett Hawawishi, esetleg a giroszhoz hasonló Shawarma, és a Kunafa, ami az arab világ ismert édessége.

Van olyan személyes történeted vagy kalandod Egyiptomból, amit megosztanál az olvasókkal?

Abüdoszban, Ozirisz kultuszközpontjánál nagyon mély érzelmek törtek ránk. Privát taxival mentünk, rajtunk kívül egyetlen turista busz volt csak ott. A taxi a helyi piacon keresztül hajtott át, benne ültünk mi, mint gazdag európaiak, légkondival, sofőrrel. A piacon cipő nélkül mosolygós gyerekek árulták a portékáikat. Olyan volt, mintha egy film szereplői lettünk volna. Ez a templom elég szegény környezetben van, és hatalmas volt a jelen és a múlt varázsa közötti kontraszt is. Amikor kiszálltunk a kocsiból, elsírtuk magunkat és megálltunk pár perce, mielőtt elindultunk volna a templomhoz.

Vásároltam egy idős férfitől és egy kisfiútól egy életvirága medált. Amit ezért elkértek, nekik sok pénz volt, nekem viszont nem, és bár nem volt rá szükségem, szívesen vettem meg. Mai napig hordom, pedig tudom, hogy nem ezüst, hanem bizsu. De nagyon szeretem. Ha kirándulni indulunk mindig van nálunk édesség, ajándék és szívesen adjuk oda a kéregető gyerekeknek. Természetesen sokszor pénzt is. De ezeket az élményeket meg kell tapasztalni, és azzal is tisztában vagyunk, hogy mindenkinek mi sem adhatunk.

Mit tanácsolnál azoknak, akik először készülnek Egyiptomba? Mire figyeljenek, mit próbáljanak ki feltétlenül?

Érdemes tudatosítani, hogy Európán kívül, egy teljesen más kultúrába, vallási közegbe utazik az ember. Fel kell készülni, információkat gyűjteni. Akik ritkán utaznak, és különösen azok, akik először utaznak Egyiptomba, azoknak érdemes kicsit jobban megismerni azokat a helyeket, amiket megnéznének. Interneten, facebookon sok csoport van, ahol kérdezni lehet és válaszokat is kapnak, ezekben a csoportokban kint élő magyarok is adnak tanácsot, esetleg személyes segítséget is ajánlanak. De először szervezett úttal érdemes menni, ha nincs valakinek közvetlen segítsége.

Szerinted miben rejlik Egyiptom igazi varázsa, ami miatt újra és újra visszavágysz oda?

Erre egyszerű a válaszom. A szívem visz oda. Nem kell hozzá varázs. A szívem minden alkalommal megérkezik. Nem keresem már, ha ott vagyok, tapasztalom.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: