Erre a kutatók sem voltak felkészülve: hihetetlen, amit az ókori egyiptomi városban találtak

A város romjai – amely az ókorban Imet vagy Buto néven volt ismert – a mai Tell el-Fara’in területén találhatók, melynek felfedezését a Manchesteri Egyetem jelentette be. Az elmúlt évtizedekben már több ásatás is zajlott ezen a helyszínen, azonban a brit régészek legutóbbi feltárása több többszintes szerkezetre is fényt derített.

A Manchesteri Egyetem közlése szerint a magasabb építmények az űrfelvételek és a távérzékelési technológia ötvözésének köszönhetően kerültek napvilágra. A brit régészeket az egyiptomi Szadat Városi Egyetem kutatói is segítették. A korszerű módszerek lehetővé tették, hogy a kutatók már a feltárás előtt észrevegyék az „ősi vályogtéglák” csoportosulásait.

- Ez a megközelítés sűrűn beépített építészeti maradványokat eredményezett, köztük jelentős toronyházakat – olyan többszintes épületeket, amelyeket kivételesen vastag alapfalak támasztanak alá, és amelyek a Delta-vidék egyre városiasabbá váló népességének elszállásolására szolgáltak – közölte az egyetem.

Az ásatás vezetésében Nicky Nielsen, a Manchesteri Egyetem oktatója is részt vett. Nyilatkozata szerint az építményeket a Ptolemaiosz-korra lehet datálni, amely nagyjából Kr. e. 332-től Kr. e. 30-ig tartott.

– magyarázta Nielsen. 

A régészek gabonatárolók maradványait is feltárták, továbbá egy szertartási utat, amely Wadjet, az ősi egyiptomi kobraistennő kultuszához kapcsolódott. Az ásatás során állattartásra használt területeket is azonosítottak, valamint további épületek maradványait is feltárták.

A Manchesteri Egyetem azt is közölte, hogy a feltárók rábukkantak egy nagy épületre is, amely mészkő vakolatú padlóval és hatalmas oszlopokkal rendelkezett – ez az épület a Ptolemaiosz-kor közepére datálható.

- Ez az építmény áthaladt a szertartási úton, amely valaha Wadjet templomához vezetett – ő volt a város védőistennője. Úgy tűnik, hogy ez a szertartási út a Ptolemaiosz-kor közepére már használaton kívülre került, ami betekintést enged az ókori Egyiptom vallási szokásainak átalakulásába - olvasható a közleményben.

A régészek kisebb leleteket is feltártak: a feltárás során készült fotókon látható egy usébti (kis sírmellékletként használt szobrocska), Harpokratészt – a csend és a gyermekkor istenét – ábrázoló kőlap, valamint Hathor istennőhöz kapcsolódó bronz csörgő (sisztrum), aki a zene és az öröm istennője volt.

Az ásatás hozzájárul ahhoz, hogy jobban megértsük, milyen volt „Imet városának városi, vallási és gazdasági élete a Kr. e. 4. században” – közölték az egyetemi tisztségviselők. - Ez a felfedezés új lehetőségeket nyit a mindennapi élet, a spiritualitás és a várostervezés megértésében a Deltavidéken – zárul a közlemény.

Az ókori Egyiptom már évszázadok óta lenyűgözi a régészeket – és a több ezer éves civilizáció újabb és újabb rejtélyeit tárják fel napjainkban is. 2024 májusában például több magas rangú egyiptomi tisztviselő sírját fedezték fel helyi régészek – ezek az Újbirodalom idejére nyúlnak vissza. Egy hónappal korábban pedig egy Pennsylvaniai Egyetemen dolgozó professzor számolt be arról, hogy egy ismeretlen fáraó sírját tárta fel Abydos közelében.