Alexandria a legjobb választás, ha elmerülnél a történelemben – A város, ahol Kleopátra is otthon érezte magát

Amikor Egyiptomról beszélünk, legtöbben azonnal a piramisokra, a Nílus partjára vagy a luxori templomokra gondolunk. Ám van az országnak egy olyan arca, amely turisztikai szempontból sokkal kevésbé van a köztudatban, mégis legalább olyan izgalmas: Nagy Sándor városának öröksége a Földközi-tenger partján, és a sivatag mélyén rejtőző Siwa-oázis, ahol a makedón hódító az istenek jóváhagyását kereste. Alexandria tehát tökéletes egy különleges őszi úti célnak: a forróság még nyárias, de már nem tikkasztó, a kulturális élmények pedig egészen új dimenziót adnak a már unásig megszokott egyiptomi utazásnak.

Alexandria – a Földközi-tenger kapuja

Alexandriát Kr. e. 331-ben alapította Nagy Sándor, és hamarosan a hellén világ egyik szellemi központjává vált. Bár a város ókori csodái – a világítótorony, a híres könyvtár – ma már nincsenek meg, Alexandria atmoszférája mindmáig különleges. A Földközi-tenger hullámai a partot csapkodják, a széles sugárutak és a koloniális paloták mellett pedig ott lüktet a modern Egyiptom pezsgése.

A város leghíresebb modern intézménye a Bibliotheca Alexandrina, a 2002-ben megnyitott könyvtár, amely ókori elődjének szellemi örököse. A futurisztikus épületben egyszerre kap helyet kutatóközpont, planetárium, múzeum és több millió kötet – szimbolikusan újra összekötve a világ tudását.

De Alexandria nemcsak a tudósok városa. A katakombák, a római kori amfiteátrum, Kleopátra elsüllyedt palotájának régészeti nyomai mind arról mesélnek, hogyan találkozott itt a görög, a római és az egyiptomi világ. Egy séta a városban egyszerre időutazás és kulturális kalandozás: mintha Nagy Sándor szelleme ma is az utcákon vonulna végig.

Siwa – az istenek sivatagi szentélye

Aki Alexandriából még beljebb merészkedik a Nyugati-sivatagba, egészen más világra lel: a datolyapálmák árnyékában megbújó Siwa-oázisra. Az út több száz kilométeren át homokdűnéken és kősivatagon vezet, a végén azonban szinte mesebeli látvány tárul a szem elé: kristálytiszta források, zöldellő kertek és vályogból épült falvak.

Siwa különlegességét nemcsak természeti szépsége adja, hanem történelmi jelentősége is. Itt található az Amon-szentély, ahol Nagy Sándor Kr. e. 331-ben isteni származásának megerősítését kereste. A legenda szerint a papok azt hirdették: a hódító Amon isten fia – ettől kezdve Sándor nemcsak uralkodóként, hanem félistenként is legitimálta hatalmát.

A Siwa-oázis ma is őrzi különállását: lakói a berber nyelvet beszélik, szokásaikban keveredik a sivatagi nomád múlt és az iszlám hagyomány. Az utazók itt ma is megtapasztalhatják az „időtlenséget”: legendákkal átszőtt forrásokban megmártózva, a homokdűnék közt barangolva úgy érezhetjük magunkat, mintha évszázadokkal korábban érkeztünk volna. Ősszel a hőmérséklet már kellemes, de még mindig elég meleg ahhoz, hogy a nyári forróság élményét idézze.

Miért ősszel?

Míg Kairóban vagy Luxorban az őszi szezonban a turisták tömegei róják a látványosságokat, Alexandria és Siwa inkább a felfedező típusú utazóknak kedvez. A tengerpart még hívogat a fürdésre, a múzeumok és romok bejárása pedig jóval élvezetesebb, mint a nyári hőségben. A sivatagi éjszakák Siwában csillagfényesek és csendesek – tökéletes ellentétei a zsúfolt egyiptomi nagyvárosoknak.

Aki tehát szeretné Egyiptomot más arcáról is megismerni, annak Alexandriát és Siwát érdemes összekötni: egyik a hellén világ öröksége, a másik a sivatagi misztikum kapuja. És mindkettő tisztelettel őrzi ma is Nagy Sándor lábnyomát.

Top 5 látnivaló Alexandriában:

• Bibliotheca Alexandrina – a modern tudás szentélye.
• Kom el-Shoqafa katakombái – görög–római–egyiptomi kulturális keveredés a föld alatt.
• Római amfiteátrum – a város ókori színházi központja.
• Qaitbay-erőd – a híres világítótorony helyén álló középkori erődítmény.
• Montaza-palota és kertjei – a modern kori egyiptomi királyok eleganciáját idéző tengerparti rezidencia.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: