
Izland nem a kompromisszumok földje. Itt a természet diktál, az elemek uralkodnak, és az emberi civilizáció csupán egy apró folt a táj monumentális vásznán. A vikingek egykori otthona, melynek történelme éppoly viharos, mint időjárása, egyedülálló kulturális örökséggel bír. A láva mezőkön és a jégtakarók alatt szó szerint a skandináv sagák világa elevenedik meg. Ez a föld egyszerre hideg és forró, sivár és lélegzetelállítóan gyönyörű. Ha valaha is elgondolkodtál rajta, hogy a bolygó egy másik dimenziójába utazz, ahol a föld még formálódóban van, Izland a te úti célod.
Utunkat az Arany Körrel (Golden Circle) kezdjük, amely egy klasszikus útvonal, de nem véletlenül. Itt találkozik a Föld belső ereje a felszín hidegével. A Þingvellir Nemzeti Park egyszerre egy történelmi és geológiai csoda. Itt jött létre a világ legelső parlamentje, az Alþingi, melynek üléseit nyaranta, két-három hétig a hosszú nyári nappalokon a szabad ég alatt tartották, de ennél is látványosabb a két tektonikus lemez, az eurázsiai és az észak-amerikai közötti szakadék, melyet a táj is élesen tükröz. A sziklafalak, a víz kristálytiszta vize és a szurdok hossza olyan érzést kelt, mintha a világ teremtésének szemtanúi lennénk.
Innen továbbhaladva érkezünk meg a Haukadalur-völgybe, a geotermikus területre, ahol a Föld szó szerint lüktet és lélegzik. Itt tör fel Izland leghíresebb gejzírje, a híres Strokkur, mely 5-10 percenként forró vizet és gőzt lövell 20 méter magasra. A kénes szag és a gőzfelhők lenyűgözőek, a látvány felejthetetlen. Érdemes türelmesen várni, és megörökíteni a pillanatot.
Az Arany Kör utolsó, de talán leginkább lenyűgöző állomása a Gullfoss, az „Arany vízesés”. A hatalmas víztömeg két lépcsőben zuhog 32 méter magasról, mennyisége pedig akkora, hogy az ember aprónak érzi magát a zajló természeti erők mellett. Napos időben a permetben szivárványok jelennek meg, melyek festői képet adnak a tájnak. A helyszín feltűnt a Ridley Scott rendezte Prometheus című mozifilm nyitójelenetében is.
A déli part mentén haladva a táj drámai módon megváltozik. Az elszórt farmok és a tágas mezők lassan átadják helyüket a fekete homoknak, a gleccsereknek és a monumentális vízeséseknek. A Seljalandsfoss vízesésnél nem csak szemből nézhetjük a természet eme csodáját, hanem szó szerint mögé is sétálhatunk. A vízfüggöny mögül a tájra nyíló kilátás egyedi élmény, de készüljünk fel arra, hogy a permettől teljesen vizesek leszünk. Nem messze tőle található a rejtett Gljúfrabúi vízesés, mely egy sziklahasadékban bújik meg. Ide eljutni egy kis vizes sétát igényel, de a jutalom egy titkos és elképesztően gyönyörű helyszín.
A part mentén továbbhaladva jutunk el a Skógafoss vízeséshez, melynek széles, 60 méteres vízfala lenyűgöző látványt nyújt. Egy legenda szerint egykor egy viking harcos a vízesés mögé rejtette el a kincsét. A tetejére egy meredek lépcsősor vezet fel, ahonnan fantasztikus kilátás nyílik a környező tájra.
Az út végén a Reynisfjara fekete homokos strand vár minket. A fekete vulkanikus homok, a bazaltoszlopok, a bazaltbarlangok és az óceánból kiemelkedő sziklaalakzatok, a Drangey egy olyan tájképet alkotnak itt, melyet sehol máshol nem láthatunk. Azonban rendkívül fontos itt a biztonság. A hullámok kiszámíthatatlanok és veszélyesek. Soha ne menjünk túl közel a vízhez!
Izland déli részének koronája a Vatnajökull Nemzeti Park, mely Európa legnagyobb jégtakaróját foglalja magában. Itt található a fantasztikus Jökulsárlón gleccserlagúna, ahol hatalmas, kék és fehér jégtömbök úsznak a lagúna sötét vizében. A lagúnáról induló kishajóval közelebb is mehetünk a jéghegyekhez és a gleccserhez. A látvány festői, a csend és a jég ropogása egyedi hangulatot teremt. A közeli Gyémántparton a jégtömbök a fekete homokos tengerparton hevernek, mintha a tengeri hullámok gyémántokat sodortak volna a partra. A helyszín ideális fotózásra, és tökéletes lezárása a déli part felfedezésének.
Izlandon az étel nem csupán táplálék, hanem a túlélés és a hagyományok szimbóluma. A helyi konyha friss, természetes alapanyagokra épül. A tenger gyümölcsei például elengedhetetlenek: a Fiskisúpa (halászlé) krémes, gazdag és feltétlenül megkóstolandó, akárcsak a Plokkfiskur, a helyi halpörkölt, melyet burgonyával és hagymával készítenek.
A bárányhús már inkább a szárazföldön dominál: a Kjöt súpa (bárányhúsleves) a zord időjárásban igazi felüdülés. A kihagyhatatlan helyi specialitás a Hverabrauð, a földben sült rozs kenyér, melyet geotermikus hővel készítenek, és édes, tömör állaga van. A merészebbek kipróbálhatják a Hákarlt (fermentált cápa), de ezt csak haladóknak ajánljuk. Végül pedig ott van a nemzeti desszertnek is beillő Skyr, a joghurtszerű tejtermék, melyet bogyós gyümölccsel vagy mézzel fogyasztanak.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.