A túlzsúfoltságról általában hatalmas nagyvárosok jutnak eszünkbe, mint New York vagy Tokió. Azonban a világ egyik legzsúfoltabb helye nem egy metropolisz, hanem egy alig ötezer négyzetkilométernyi földdarab: Migingo szigete, amely Afrika szívében, a Viktória-tó vizén található.
Elképesztő, hogyan élnek ott az emberek
Migingo, a túlzsúfolt sziget kevesebb mint egy futballpálya méretével rendelkezik, mégis több mint 500 ember hívja otthonának. A szűkös hely ellenére a sziget egy külön világ, tele élettel és különleges dinamikával.
Migingo szigete Uganda és Kenya határán helyezkedik el, és bár földrajzilag elhanyagolhatóan kicsi, politikailag jelentőségteljes. Mindkét ország igényt tart a szigetre, amely miatt már évekkel ezelőtt kialakult egy konfliktus, amit a média „Afrika legkisebb háborújaként" emlegetett. Bár azóta közös megállapodás született, hogy a szigetet együtt igazgatják, az alapkérdés – kié is valójában Migingo – máig megoldatlan.
A szigeten található épületek szinte egymásra épültek: az emberek fémlemezekből épített kunyhókban élnek, amelyek között alig van hely mozogni. Az infrastruktúra szinte nem létezik, mindössze egyetlen mosdót használ a több száz lakos. Mindezek ellenére az apró sziget meglepően pezsgő közösségi életet él: négy bár, egy rögtönzött fodrászat és még néhány bordélyház is működik itt.
Ami igazán életben tartja Migingót, az a halászat. A sziget körüli mélyvizek bővelkednek a nílusi sügérben, amely nemcsak helyi, de nemzetközi piacokon is keresett. A szigethez közel dolgozó halászok jelentős előnyben vannak, hiszen közvetlenül a nagykereskedőknek adhatják el zsákmányukat, miközben megtakarítják az üzemanyagköltséget, amely egyébként a kontinens más részeiről érkezve elég költséges lenne.
A nílusi sügér iránti kereslet jelentősen megnőtt az utóbbi években, ami nagyban javította a halászok jövedelmét. Egyes beszámolók szerint a legjobb minőségű halak kilogrammonként akár 300 dollárt (azaz 117 ezer forintot) is érhetnek a nemzetközi piacokon. Azonban ez egy ördögi kör: a túlhalászat és a környezeti problémák miatt a halfajták állománya drasztikusan csökkent a Viktória-tóban, ez pedig veszélyezteti az emberek megélhetését.
Egy ilyen apró, mégis zsúfolt helyen meg kellett tanulniuk az embereknek együtt élni, elfogadni a másikat, ezáltal egy erős közösség jött létre a szigeten.
Miközben a világ nagy része soha nem hallott erről a szigetről, Migingo szinte szimbóluma lett annak, hogyan lehet alkalmazkodni a legszélsőségesebb körülményekhez is.