Rejtélyes tárgyakat találtak az ókori egyiptomi piramisban

Rejtélyes tárgyakat találtak az ókori egyiptomi piramisban

Azt gondolhatnánk, hogy rengeteg ókori műtárgyat lehetne felfedezni az ókori egyiptomi piramisok belsejében, de a régészek és más történelmi szakértők még nem találtak mást, csak három titokzatos tárgyat.

Az objektumokat először 1872-ben fedezte fel a gízai nagy piramis királynői kamrájában a 19. századi brit felfedező, Waynman Dixon. A tárgyak a mai napig zavarba hozták a szakértőket – írja az Arab Amerika.

Dixon felfedezett egy kőgolyót, egy horog alakú réz tárgyat és egy fa rudat – a három műtárgyat hamarosan Dixon-ereklyékként ismerik.

Azonban nem sokkal azután, hogy a tárgyakat visszahozták Nagy-Britanniába, eltűntek.
Később 1972-ben újra előkerültek, és a British Museumnak adományozták őket, majd ismét eltűntek, és csak a horog és a golyó került elő – a fa tárgy hiányzott.

Az Aberdeeni Egyetem szerint a tárgyakat később az egyetem múzeumának adományozták, miután egy James Grant nevű férfi elhunyt – az orvos barátságot kötött Dixonnal a piramis felfedezése során – a később 1946-ban adományozta a farudat.

A fából készült rudat azonban soha nem minősítették, és több mint 70 évig nem lehetett megtalálni, mígnem Abeer Eladany kurátori asszisztens 2019-ben átkutatta az egyetem másik gyűjteményében található tárgyakat.

Eldany tapasztalt régész volt, aki egyiptomi ásatásokon dolgozott és azonnal tudta, mi az a kis fadarab, amelyet azóta több darabra törtek.

De mit kerestek a tárgyak a piramisban?

Nos, amikor Dixon először felfedezte őket, a The Graphic című brit újság 1872 decemberében az Aberdeeni Egyetem idézete szerint arról számolt be, hogy a tárgyak valószínűleg „súlyok és mértékek, amelyeket a piramisépítők használnak. A helyzet, amelyben hagyták őket, azt mutatja, hogy ott kellett hagyniuk őket a munkálatok során, illetve az építkezés korai szakaszában" - számoltak be akkor.

Mások azonban úgy vélik, hogy a tárgyakat „szándékosan helyezték letétbe, ahogy az később az Újbirodalom idején történt, amikor a fáraók megpróbálták hangsúlyozni a múlttal való folytonosságot azzal, hogy régiségeket temettek magukkal" – mondta az Aberdeeni Egyetem Múzeumok és Különleges Gyűjtemények vezetője, Neil Curtis.

A British Museum webhelye a következőket írja : „Most Kheopsz korából származó felajánlásoknak gondolják, ezek eredeti eszközök vagy szerszámmodellek voltak. Lehet, hogy a gízai légaknában helyezték el őket, hogy az elhunyt király varázslatosan megnyithassa az átjárót, és a lelke visszatérhessen a mennybe."

Amikor Eladany felfedezte az „elveszett" cédrustöredékeket egy robottal, amely soha nem látott felvételeket készített a piramis belsejéből, kiderült, hogy a fadarabok – amelyek egy nagyobb fadarabhoz tartoznak – valójában sokkal régebbiek, mint elsőre gondolták – írja az Unilad.

Megállapították, hogy a fa „valahol a Kr.e. 3341-3094 közötti időszakból származik – mintegy 500 évvel korábban, mint a történelmi feljegyzések, amelyek a Nagy Piramist Kheopsz fáraó 2580-2560 közötti időszakára datálják".

Ez alátámasztja azt az elképzelést, hogy a Dixon-ereklyék – bármilyen felhasználási területről is legyen szó – a Nagy Piramis építésének eredetijei voltak, és nem később a kamrák felfedezői által hátrahagyott műtárgyak – magyarázza az egyetem.

Végül azonban Curtis leszögezi: „Most a tudósok dolga lesz, hogy megvitassák a használatát. Ez a felfedezés minden bizonnyal újra felkelti az érdeklődést a Dixon-ereklyék iránt, és fényt deríthetnek a nagy piramis titkaira."