Amint Európa kezd kilábalni a járványból, sokan gondolkodnak olyan közlekedési reformokon, melyek elősegíthetnék az utazási kedv és a gazdaság fellendülését. Az egyik ilyen javaslat, amelyet a Bécsi Nemzetközi Gazdaságtudományi Intézet (Vienna Institute for International Economic Studies) adott ki, egy európai fővárosokat összekötő, hipergyorsvonat-hálózat tervét tartalmazza, amely felére csökkentené a jelenlegi utazási időt, és kiválthatná a repülést - adja hírül a Lonely Planet.
A terv négy fő útvonalat javasol: Dublin és Párizs között, az írországi Cork és a franciaországi Brest között komppal, Lisszabon és Helsinki között, amely két útvonalon haladna, az egyik oldalról a Baltikumon és Lengyelországon, a másikon Stockholmon és Koppenhágán keresztül. Közvetlen járat indulna Brüsszel és a máltai Valletta között, valamint Berlin és a ciprusi főváros, Nicosia között, a ciprusi Páfoszról komp vinné át az utasokat a görögországi Pireasra, egy elágazáson pedig Bécs és Szófia között lehetne közlekedni.
A repülési igény és a közúti járművek számának csökkentése hozzájárulhatna az európai karbonlábnyom csökkentéséhez, miközben a hálózat kapcsolatot teremtene a kevésbé látogatott fővárosokkal is.
„Ha az EU-n belüli légi utasforgalom mintegy a felére csökken, a globális kereskedelmi repülés CO2-kibocsátása körülbelül négy-öt százalékponttal csökkenhet"
- áll az intézet jelentésében.
Európában egyébként már létezik néhány nagysebességű vasútvonal, például Párizs és Strasbourg, valamint Madrid és Barcelona között, ám ezek csak országos szintűek, nem nemzetköziek, és kevés éri el közülük a 300 km/órás sebességet. Emellett a különböző országok bizonyos esetekben különböző típusú infrastruktúrával és szabványokkal rendelkeznek, ezeket is egységesíteni kellene a közös vasútvonal megvalósulásához.
Ha a vonatok elérnék a 250–350 km/órás sebességet, akkor a jelenlegi utazási idő a felére csökkenhetne, Párizsból Berlinbe például körülbelül négy óra alatt el lehetne jutni.
