Csernobilról nyílik kiállítás Bécsben

A mai Ukrajna területén 1986-ban bekövetkezett baleset a legsúlyosabb és leghosszabb hatású katasztrófák közé tartozik az atomenergia felhasználásának történetében. Gerd Ludwig, a National Geographic munkatársa 1993 óta fotózza Csernobilban az elhagyott épületeket és a reményvesztett embereket. A pusztítás mértéke még 28 évvel a katasztrófa után is felmérhetetlen. Tragikus és elgondolkodtató képeiből május 14-től a bécsi Természettudományi Múzeumban látható egy válogatás – írja közleményében a Compress.

Az Amerikában élő német származású fotóriporter munkásságának középpontjában a szovjet utódállamok átalakulása áll. Ezen belül mélyrehatóan foglalkozik a csernobili katasztrófa hatásának dokumentálásával. „A nyugati fotóriporterek közül én jutottam be legmesszebb a reaktorba. Olyan helyiségekben is voltam, ahol tényleg csak másodpercekre engedélyezték a tartózkodást" – meséli Ludwig egy az ORF-nek adott interjúban. „Fotóimmal a szenvedésükben magukra hagyott és elfeledett embereknek szeretnék hangot adni és emlékeztetni a világot arra, hogy egy a Csernobilban vagy Fukusimában történtekhez hasonló katasztrófa veszélye az atomenergia mellett mindenkor fennáll." A kiállítással egyidőben megjelenő Csernobil hosszú árnyéka című albumának előszavában Mihail Gorbacsov emlékezik vissza a szerencsétlenségre.

A radioaktív szennyezés több mint 100.000 négyzetkilométert érintett. A sugárszennyezett területeken negyedmillió embernek kellett örökre elhagyni az otthonát. „Gerd Ludwig két évtizeden átívelő izgalmas képriportja a csernobili tiltott zónából elénk tárja, hogyan talál lassan ismét egymásra ember és természet egy katasztrófasúlytott területen" – mondja Christian Köberl, a múzeum igazgatója. „Csernobil olyan esemény mementója, melyről csak remélni tudjuk, hogy nem történik meg újra, de egyben arra is érdekes példa, hogyan regenerálódik a természet."

2014. május 14-én az érdeklődők egy a témával kapcsolatos szakértői kerekasztal-beszélgetésen is részt vehetnek, melyen többek között Dr. Helmuth Böck, a Bécsi Egyetem kutatóreaktorának egykori vezetője, Dr. Walter Kutschera, az egyetem Izotópkutató és Magfizika Tanszékének egykori vezetője, valamint Dr. Edmund Lengfelder, a müncheni Otto Hug Sugárintézet munkatársa elemzik a történteket.