Maszkosok lepték el Velencét

Bár nem olyan látványos és buja, mint a riói karnevál, a hagyományosan hamvazószerda előtt két héttel kezdődő, és egy nappal hamvazószerda előtt (vagyis idén éppen március 4-én) véget érő velencei karnevál képeit is érdemes végigböngészni. Ilyenkor Velence hatalmas színházi díszlethez hasonlít: elegáns jelmezek, Szent Márk tér fölött repkedő angyalok, utcai felvonulások, palotákban rendezett puccos bálok, és néha már-már ijesztően kifejezéstelen maszkok jellemzik a forgatagot.

A karnevál gyökerei egyébként egészen az ókori római időkig nyúlnak vissza: ekkoriban a február 15-én tartott Lupercalia-ünnepen az álarcos tömeg egy hajó formájú szekeret húzott végig az utcákon, a termékenység, bőség szimbólumaként, a természet újjászületését köszöntve. Az álarcos felvonulások a középkorban is divatosak voltak, az első írásos emlék, mely megemlíti a konkrét velencei karnevált, 1094-ből való. Velence a 18. században elnyerte a karneválok városa címet, így az európai nemesség kedvenc bulihelyévé vált. Állítólag inkognitóban még maga Ferenc József is részt vett az egyik karneválon.

Kétszáz éves szünet után 1979-ben élesztették fel a karneválozás hagyományát, azóta turisták milliói keresik fel a várost, hogy részt vegyenek az ünnepségeken. Idén fordult elő először, hogy 130 000 látogatót regisztráltak egyetlen napon, így új látogatottsági rekord is született a velencei karneválok történetében.

További képeinket a galériában találja, kattintson értük bármelyik fotóra!