Senki sem szeret turisták között tülekedni egy-egy látványosság előtt, de a népszerűbb célpontok esetében ez szinte elkerülhetetlen. A Travelo most antiszociális utazóknak ad tippeket: a cikkünkben szereplő helyszínek természetüknél fogva kihaltak, gyakran kísérteties hangulatúak. A turistamentességet nem garantáljuk, de biztosan nem lesz akkora tömeg, mint Disneylandben!
Az olaszországi Portofino nem csak arról híres, hogy itt nyaral George Clooney. A festői városka kikötőjétől nem messzire a tenger mélyén áll ugyanis egy Jézus-szobor, a Mélység Krisztusa (Il Cristo degli Abissi). A két karját a felszín felé emelő, két és fél méteres bronzfigurát 1954-ben készítette Guido Galletti, és az első olasz készülékes búvárnak, Dario Gonzattinak állít emléket, aki 1947-ben egy merülés során itt veszítette életét. A 17 méteres mélységben található szobornál minden évben megemlékezést tartanak: július utolsó szombatján úszó mécseseket bocsátanak vízre, a búvárok babérkoszorúval ékesítik fel Jézus fejét, a parton pedig éjszakai misét tartanak.
A szoborról a hatvanas években több másolat is készült, az egyiket a floridai Key Largónál süllyesztettek a tengerbe, és igen népszerű merülési helyszínnek számít, a másik pedig Grenada fővárosa, St. George mellett áll a tengerfenéken. Máltán is található egy víz alatti Krisztus, ez azonban jóval újabb darab: II. János Pál pápa 1990-es látogatásának emlékére állították fel.
Csernobil, illetve az atomerőműhöz legközelebbi település, Pripjaty nem számít kifejezetten kihalt helynek manapság, mivel igen komoly turistaforgalmat bonyolít. Mint már korábban írtuk, a turistákra az öreg épületek omladozó födémei nagyobb veszélyt jelentenek, mint a sugárzás. Olvassa el Németh Viktor helyszíni beszámolóját itt!
A spanyol Pireneusokban, a francia határhoz közel áll Canfranc gigantikus és kihalt vasútállomása. Az 1928-ban átadott épület komoly logisztikai tevékenység központja volt évtizedeken keresztül: itt találkozott ugyanis az eltérő nyomtávú spanyol és francia vasútvonal. Mivel a vonatok nem tudtak továbbmenni, itt szállították át a spanyol vonatról a franciára valamennyi utast, csomagot és küldeményt, és vice verza.
Miután 1970-ben a francia oldalon egy kisiklott vonat alatt leomlott a vasúti híd, a franciák úgy döntöttek, nem építik újjá a hidat. A forgalmat más vonalakra terelték, Canfranc pedig azóta üresen áll. Itt forgatták a Zsivágó doktort, a hegy mélyében, a régi vasúti alagútban pedig tudományos kutatólaboratórium működik ,ahol többek között az univerzum nagyrészét kitevő sötét anyagot tanulmányozzák. Nyaranta vezetett túrákon bejárható a 240 méter hosszú épület.
Vakációzó amerikai katonákra számítottak a tajvani Sanzhi ufóházainak építői, az építkezést azonban sohasem fejezték be. A finn Futuro-házakra emlékeztető, beton és üvegszálas műanyag kapszulaépítményeket balszerencse övezte: a befektetők anyagi gondjai mellett több halálos autóbaleset is történt az építkezés közelében. A babona szerint ez annak köszönhető, hogy az építkezés során leromboltak egy kínai sárkányszobrot. A projektet 1980-ban leállították, az elkövetkező évtizedek során pedig leginkább csak fotózások helyszínéül szolgáltak a színes épületek, mígnem 2009-ben el nem dózerolták az összeset, így már hiába is keresnénk őket. A tervek szerint üdülőtelep és vízi vidámpark épül a helyükön - reméljük, ezúttal szerencsésebbek lesznek az építtetők.
Beton falazóelemekből, fürdőkádakból és más kidobott építkezési anyagokból épült az ötvenes években a Szentföld, USA nevű turistalátványosság, mely a Biblia világát próbálta létrehozni egy connecticuti autópálya mellett. Az elhaladó autósok figyelmét egy húsz méter magas, világító kereszt vonta magára, a parkba érkezve pedig diorámákon tekinthették meg az Édenkertet, Dánielt az oroszlán barlangjában, valamint Jézus életének eseményeit. A hatvanas és hetvenes években a vallásos témájú park évente negyvenezer látogatót vonzott. Idővel azonban leromlott állapota, és 1984-ben bezárták. Azóta főleg önkéntesek igyekeztek helyrehozni látványosságait, tavaly azonban új gazdája lett a parknak, mely hamarosan újranyithat.
A világ legmagasabb hotele lehetett volna az észak-koreai Pyongyangban álló Ryugyong Hotel, ha időben elkészült volna. A gigantikus betonpiramist 1987-ben kezdték építeni, 105 emeletes magasságával pedig még két évvel később, a megnyitás tervezett időpontjában is a szingapúri Westin Stamford hotel fölé tornyosult volna. A megaszálloda ötletét valószínűleg az adhatta, hogy a Westint egy dél-koreai cég, a SsangYong Group építette - a Ryugyong Hotellel nyugati befektetőket akartak Észak-Koreába vonzani, és bebizonyítani, hogy képes ekkora projekt végigvitelére az ország.
Nos, ez nem sikerült: a szálloda csak 1992-ben érte el végső magasságát, ekkor azonban az ország súlyos gazdasági nehézségei miatt leállították az építkezést, a betonkolosszus évtizedeken át állt befejezetlenül. A rezsim egy darabig manipulált képeket közölt róla, melyeken már a kész hotel szerepelt, később azonban kitörölték minden hivatalos fotóról és térképről, annak ellenére, hogy ez a város, illetve az ország legmagasabb épülete. 2008-ban egy egyiptomi cég vállalta az építkezés befejezését, és 2013-ra ígérték a hotel megnyitóját, mely azonban egyelőre várat magára.
Olvasna még kihalt helyekről? Cikkünk folytatása olyan izgalmas helyekről, mint a Pokol Kapuja és a gyilkos Nátron-tó, a jövő héten jelenik meg.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.