Rendőri nyilatkozat: Miért csak most találták meg Egressy Mátyás holttestét?

Nem volt meglepő, hogy nem hozott eredményt a kutatás, hiszen azok voltak az idei tél leghidegebb napjai, a folyó is jegesedett, a víz hőmérséklete a felszínen hidegebb volt, mint a meder alján, ilyenkor a vízbe fulladt emberi test sokkal tovább marad lent, mint a fagymentes napokon. Tavak, kisebb sodrású, a Dunánál keskenyebb folyók esetében, ha ismerjük az elsüllyedés helyét, akkor motorcsónakokkal fel tudjuk kavarni a meder alját, nagy fordulatszámon, kis köröket leírva, de egy olyan mély, sebes. széles folyónál, mint a Duna, ez nem ér semmit. Itt egyetlen dolgot tehettek a keresők, várni kellett arra, a folyó mikor adja vissza a testet.

Hogy miért tartotta fogva a Duna ennyi ideig a fiút az egyszerű fizika és biológia - folytatta a volt rendőr. - Meleg időjárásban a sodrás sebessége alapján sokkal nagyobb lett volna a keresési-kutatási körzet. Ha ez mondjuk augusztusban történt volna, egy nap alatt már Ercsiig vitte volna a Duna, egy tavaszi-őszi áradás esetén pedig még nagyobb távolságot kellett volna kijelölni. Januárban, fagypont alatti hőmérsékleten, fagyott vízfelszínnél a test lesüllyed, a hideg miatt lassabb a bomlás, lassabban szabadulnak fel azok a gázok, amik a bomló holttestet a víz felszínére hozzák. A holttest lesüllyed, a tüdő vízzel való telítődése miatt a test a meder alján sodródik, ami a technikai eszközök – radar – alkalmazását is megnehezíti. Ha az első napokban nem sikerült megtalálni a testet, a folyó dinamikája miatt a kutatási terület mérete napról napra nő, a hideg vízben pedig az eltűnt személy felszínre emelkedése hetekig is eltarthat. Amikor azonban véget ér a hideg és fokozatosan emelkedik a víz hőmérséklete, úgy a vízben levő test is mozogni kezd, s ha nem akad fent a mederben egy idegen tárgyon, akkor előkerül.