A munkahelyi jóllét a levegő minőségével kezdődik

A legtöbb szervezet rugalmas munkarenddel, mentális egészséget támogató programokkal és digitális eszközökkel próbálja növelni az elköteleződést, miközben gyakran megfeledkezik a legalapvetőbb tényezőről: arról a levegőről, amit az alkalmazottak nap mint nap belélegeznek. Pedig a megfelelő szellőzés az egyik legerősebb, mégis alulértékelt teljesítménynövelő eszköz.

A levegőminőség és a teljesítmény közvetlen kapcsolata

Egyre több kutatás bizonyítja, hogy a beltéri levegő minősége közvetlen hatással van a munkavállalók kognitív teljesítményére. Nemzetközi egyetemek, köztük a Harvard és a Syracuse kutatásai szerint a jól szellőző irodákban dolgozók mérhetően jobban teljesítenek olyan területeken, mint a döntéshozatal, az információfeldolgozás vagy a stresszhelyzetek kezelése.

Ezzel szemben a rossz levegőminőség olyan tüneteket okozhat, mint a fejfájás, a fáradtság, a koncentrációcsökkenés vagy az általános levertség. Ezek a jelenségek gyakran nem vezetnek hiányzáshoz, de jelenléti veszteséget okoznak: az alkalmazott ott van, de nem tud hatékonyan dolgozni. Ez a „láthatatlan” teljesítményvesztés hosszú távon komoly üzleti kockázatot jelent.

Jogszabályi kötelezettség, de ennél sokkal több

A hatályos munkavédelmi előírások szerint a munkáltatóknak biztosítaniuk kell a „hatékony és megfelelő” szellőzést. Ez azonban csupán a minimum. Azok a szervezetek, amelyek stratégiai szemlélettel közelítenek a munkahelyi környezethez, ennél jóval tovább mennek.

A modern szellőztetési rendszerek ma már intelligens módon reagálnak az iroda kihasználtságára és a levegő szennyezettségére. Szenzorok mérik a szén-dioxid-szintet és az egyéb szennyezőanyagokat, majd ezek alapján automatikusan szabályozzák a légcserét. Az olyan megoldások, mint a hővisszanyerős szellőztetés, egyszerre javítják a levegőminőséget és csökkentik az energiafelhasználást, így fenntarthatósági szempontból is előnyösek.

Mit tehetnek a HR- és üzemeltetési vezetők?

A jó levegőminőség nem feltétlenül jelent azonnali, nagyszabású beruházást. Sok esetben már az is jelentős javulást hoz, ha egy szervezet tudatosan foglalkozik a kérdéssel. Az irodák levegőminőségének felmérése, a meglévő rendszerek karbantartása és az alkalmazottak bevonása mind hozzájárulhatnak egy egészségesebb munkakörnyezethez.

Fontos, hogy a munkavállalók is értsék, miért lényeges a szellőzés, és merjenek jelezni, ha egy tárgyaló vagy irodatér „elfogyasztja” a levegőt. Egy olyan környezet, ahol a komfort és az egészség nem tabu, hanem közös ügy, önmagában erősíti az elköteleződést.

A levegőminőség mint humánbefektetés

A megfelelő szellőzésre fordított figyelem gyorsan megtérül. Csökkenhet a betegszabadságok száma, javulhat a koncentráció és a munkatempó, miközben a szervezet hitelesen demonstrálja, hogy törődik az embereivel. Ez különösen fontos egy olyan munkaerőpiacon, ahol a jó munkahelyi környezet egyre inkább döntő tényező a toborzásban és a megtartásban.

A levegőminőség nem látványos HR-eszköz, mégis az egyik legerősebb alapja a hosszú távon fenntartható teljesítménynek. A jólléti programok csak akkor működnek igazán, ha az alapok rendben vannak.

Ha munkáltatóként olyan munkavállalókat szeretnél megszólítani, akik értékelik az egészséges, jól működő munkahelyi környezetet, érdemes jelen lenned a Jobinfo.hu felületén, ahol tudatosan választó álláskeresők találkoznak a minőségi munkahelyekkel.

Vállalati kultúra, ami hagy lélegezni 

Amikor egy vállalat tudatosan foglalkozik a munkakörnyezet fizikai feltételeivel, világos üzenetet küld: fontosak az emberek, és számít, hogyan érzik magukat a mindennapokban. Ez a fajta törődés nem kampány, hanem működés kérdése, amely közvetlenül hat a teljesítményre és a szervezeti kultúrára.

Ha szeretnél még több HR-, munkahelyi jólléttel és szervezeti működéssel kapcsolatos elemzést olvasni, inspirációt gyűjteni a jövőálló munkahelyekhez, nézz körül a Jobinfo blogján, ahol rendszeresen jelennek meg aktuális, gyakorlatias szakmai tartalmak.