Prosztatarák: ideje feleszmélniük a magyar férfiaknak, sokan a hozzáállásuk miatt halnak meg

Tenke Péter urológus professzor elárulta, hogy Magyarországon évente körülbelül 4500 új prosztatarákos esetet diagnosztizálnak, és 1500 férfi hal meg a betegségben. A szakember szerint a kiugróan magas halálozási arány azért van, mert a magyar férfiak nem mennek el időben az orvoshoz.

– mondta.

A probléma gyökere a férfiak hozzáállásában keresendő, ugyanis az a tévhit él a férfiakban, hogy ha nincs tünetük, akkor nem lehet betegségük, ráadásul emellett sokan úgy vélik, hogy az orvoshoz való elmenetel férfiatlan dolog – a nők kétszer annyiszor járnak.

Tenke Péter szerint még mindig azt hiszik a férfiak, hogy az orvosi vizsgálat kellemetlen és kínzó élmény, de ez nem így van, ugyanis egyre inkább kikerülnek a végbélen keresztül történő tapintási vizsgálatok, helyüket kevésbé invazív, pontosabb módszerek vették át.

A professzor szerint legtöbbször nincsenek tünetek, de ha véres a vizelet vagy az ondó, az előrehaladott betegségről árulkodik. Általában egy egyszerű vérvizsgálat, a PSA-teszt (prosztata specifikus antigén) mutatja ki az első gyanús jeleket.

– mondta.

Mik a rizikófaktorok?

Tenke Péter szerint a legnagyobb rizikófaktor a genetikai tényező, ugyanis nagyobb a kockázat, ha a családban apai vagy testvéri ágon már volt valakinek prosztatarákja.

– árulta el a professzor, aki szerint az életmódbeli tényezők szerepe eddig kevésbé tisztázott, de az elhízás növelheti a veszélyt.

Teljes ellátás egy helyen

A Szent Magdolna Prosztatarák Centrum alapgondolata, hogy a betegnek ne kelljen kórházról kórházra járkálnia, mindent egy helyen kapjon meg, Nyugat-Európához viszonyítva is kiemelkedő színvonalon. Az intézményt a Zentai Péter üzlettársaként ismert Rahimkulov Ruszlán és Mózer Attila alapították.

A centrum a hamburgi Martini-Klinika mintájára épül, amely évente körülbelül 2000-2800 prosztatarák-műtétet végez. Tenke Péter szerint „minden szerénytelenség nélkül” elmondható, hogy az itt dolgozó orvosok – köztük Szepesváry Zsolt, Kovács Béla, és még sokan mások – szakmai tudása képes felvenni a versenyt a nagyobb centrumok sebészi eredményeivel.

A centrumban több csúcstechnológiás eszköz áll majd rendelkezésre, amelyek együttese Európában egyedülálló. Az egyik a mesterséges intelligenciával támogatott multiparametrikus prosztata-MR, amely körülbelül öt perc alatt négyoldalas leletet készít, és a műtét előtti diagnosztikai vizsgálatot sokkal pontosabbá teszi.

A Histolog Scanner lehetővé teszi, hogy a műtét alatt az eszközt használva a műtéti területről, illetve sebszélekből az eszköz segítségével azonnal megállapítható, hogy tartalmaz-e daganatos sejteket, vagy sem. Ez nagyban segíti az operatőrt abban, hogy mekkora legyen az eltávolítani kívánt szövetmennyiség.

A másik az ExactVu mikroultrahang-rendszer, amely háromszor pontosabb képet ad, mint a hagyományos ultrahang, így célzott biopsziát tesz lehetővé.

A harmadik modern eszköz a Focal One, amely lehetővé teszi az alacsony és egyes középrizikójú prosztatarák célzott, vágás nélküli kezelését ultrahanggal. Ennek beszerzése még folyamatban van, de október közepétől elérhető lesz a klinikán.

A negyedik eszköz, a Da Vinci robotasszisztált sebészeti rendszer minimálisan invazív műtéteket tesz lehetővé, amelyek után gyorsabb a gyógyulás, kisebb a vérveszteség, és jobb funkcionális eredmények érhetők el – mind a vizelettartás, mind a szexuális funkció tekintetében.

A sebész a konzolnál ülve, nagy felbontású 3D-s látvány mellett irányítja a robotkarokat, így minden mozdulat rendkívüli finomsággal és stabilitással hajtható végre.

A centrum november második hetétől működik teljes kapacitással, bár a járóbeteg-rendelés, a diagnosztika és a robotsebészet október közepétől már elérhető lesz. November a férfiegészség hónapja, ezért a kórház különleges bejelentésekkel készül erre.

Aktív figyelés

Az urológus professzorral beszélt az Index az aktív megfigyelés koncepciójáról is, amelyet sokan félreértenek. Ez azt jelenti, hogy alacsony rizikójú prosztatarák esetén a beteg nem kap azonnal kezelést, hanem rendszeres kontrollvizsgálatokon vesz részt. Tenke Péter szerint ennek komoly pszichés terhe van:

A szakember elmondta, hogy világviszonylatban a betegek harmada azért esik ki az aktív megfigyelésből, mert a betegség súlyosbodik (progrediál), harmaduk azért, mert nem bírja idegileg, és csak negyven százalék marad benne hosszú távon. Azoknak, akiknél már középrizikójú vagy magasabb stádiumú a daganat, két gyógyító jellegű kezelési lehetőség van: a radikális műtét vagy a besugárzás.

Nagyobb a túlélési esély, ha időben felfedezik

Megkérdezték, hogy Magyarországon mekkora a prosztatarák túlélési esélye. Tenke Péter szerint ha időben felismerik a betegséget, nyolcvan százalékban teljesen meggyógyul a beteg, tehát abszolút gyógyítható betegségről van szó. Előrehaladott, áttétes esetben azonban csak krónikus kezeléssel lehet kitolni a túlélést, és vannak betegek, akik nyolc-kilenc évig is élnek áttétes prosztatarákkal, de az életminőségük már nem ugyanaz, mint a betegség előtt.

Arra kérték a professzort, fogalmazza meg azt az egy dolgot, amit az olvasók holnap megtehetnének az egészségükért. A válasz egyértelmű volt: 

Hozzáfűzte: „Megnyugtatunk mindenkit, hogy ha olyan jellegű a véreredménye, akkor nem tapintgatjuk a prosztatáját – kellemetlen vizsgálatot nem végzünk.” Akinek a családjában nem volt prosztatarák, annak ötvenéves kortól ajánlja a szűrésre járás elkezdését.

Utógondozás

Tenke Péter hangsúlyozta, hogy a Szent Magdolna Prosztatarák Centrumban az utógondozás is kiemelt szerepet kap. Ez magában foglalja a záróizom-erősítő tornákat, az MRI-székhasználatot a gáttáji izmok erősítésére, a péniszrehabilitációs programot, a gyógytornát, a nyirokmasszázst és az onkopszichológiai támogatást. A cél, hogy a beteg a kiindulástól az utánkövetésig minden szükséges ellátást egy helyen kapjon meg.

A centrum heti öt napon egy teljes műtőt szentel majd csak prosztatarákműtéteknek, és a Szent Magdolna Magánkórház két telephelyén összesen öt műtő és hatvannégy ágy áll rendelkezésre. A professzor elmondta, hogy a kivizsgálástól számítva kettő, maximum három héten belül már műtőasztalra tudják tenni a beteget, ami nemzetközi összehasonlításban is kiváló időnek számít.

Tervek

Mózer Attila társtulajdonos-ügyvezető elmondta, 1,5 milliárd forintot fektettek a prosztatarákközpont elindításába, azonban a beruházás megtérülésével egyelőre nem foglalkoznak. A cél elsősorban a brandépítés és a szolgáltatási paletta bővítése. Szeretnék emelni a hazai magánegészségügy színvonalát, minél jobb szolgáltatást nyújtva, kiegészítve az állami egészségügyi ellátást.

A kórház alapítása személyes küldetés is számára. Édesanyja, Magdolna, akinek a nevét a kórház viseli, tizennyolc évig küzdött rákkal. „Emberi életek múlnak majd azon, hogy jó műtéteket végezzenek az orvosaink, és édesapákat, édesanyákat, nagyszülőket adjanak vissza a családjuknak több évre.”

A centrum nem áll meg a prosztatarák ellátásánál. A tervek szerint később nőgyógyászati daganatsebészettel is foglalkoznak majd, és egy emlőcentrum létrehozása is a terveik között szerepel. Mózer Attila szerint jövőre még egy újabb technológiai újítással rukkolnak elő, ami után „Európa egyik legjobban felszerelt magánkórháza leszünk.”