Erre figyelj oda a fűtésnél, 100 ezer forintnál is több lehet a bírság

A fűtési szezon kezdetével sokaknál visszatérő probléma, hogy a szomszéd füstje kellemetlen szaggal tölti meg a környéket, mert valószínűleg tiltott anyagot éget a kazánban vagy a kályhában. A szabályok azonban egyértelműek: aki hulladékkal fűt, súlyos büntetésre számíthat.

A fűtési szezon súlyos büntetéseket hozhat, ha nem fűtűnk a szabályoknak megfelelően

Sajnos, mint a visszajelzésekből kiderül, sokak környezetében vannak olyanok, akik válogatás nélkül mindent rádobnak a tűzre, hogy otthonuk melegét biztosítsák. Holott ez szigorúan szabályozva van, és aki nem tartja be az előírásokat, az súlyos büntetést kockáztat, hívja fel a figyelmet a bama.hu, hiszen a tiltott anyagok tűzre rakása a környezet szennyezésével, egészségkárosítással jár - olvasható az Origo cikkében.

Magyarországon a fűtésre vonatkozó szabályok szigorúan meghatározzák, milyen anyagok használhatók. Csak tisztán természetes eredetű tüzelőanyag, például száraz tűzifa, fabrikett vagy pellet engedélyezett, amelyek égetése során kevesebb káros anyag kerül a levegőbe, így megfelelnek a környezetvédelmi és egészségügyi előírásoknak.

Tiltott anyagok, amelyek égetése büntetést von maga után:

• háztartási hulladék (szemét, ételmaradék, csomagolóanyag)
• műanyag (PET-palack, nejlonzacskó, műanyag flakon)
• gumi (autógumi, gumicső, gumitalp)
• festett, lakkozott, pácolt vagy ragasztott fa (bútorlap, rétegelt lemez, forgácslap)
• textil, rongy, cipő vagy bármilyen szintetikus anyag
• papír, karton és újság nagy mennyiségben (kis mennyiség gyújtósnak még elfogadható, de nem tüzelőanyagnak)
• vegyszerrel kezelt mezőgazdasági hulladék (növényvédőszer-maradékos szalma, fólia)
• veszélyes hulladék (akkumulátor, olajos rongy, festékes doboz)

Ezek az anyagok égés közben mérgező gázokat, nehézfémeket és koromrészecskéket bocsátanak ki, amelyek súlyosan károsítják a levegő minőségét.

Bűntetőeljárás is indulhat a szabályszegőkkel szemben

A megyei lap felhívja a figyelmet, hogy a települési önkormányzatok, a területileg illetékes katasztrófavédelem és más hatóságok folyamatosan ellenőrzik a szabályok betartását, a lakossági bejelentések pedig gyakran irányítják a munkájukat. A szankciók mértéke a szabályszegés súlyosságától függ: sok esetben elegendő egy figyelmeztetés.

A súlyos vagy ismétlődő szabálysértők azonban jelentős bírságra számíthatnak: a lakossági kategóriában akár több tízezer, súlyos esetben pedig 100 ezer forintnál is nagyobb összeg is lehet. Jelentős környezeti károkozás esetén pedig büntetőeljárás is indulhat az elkövetővel szemben.