Törökországban, a civilizáció bölcsőjének nevezett Karahantepe területén döbbenetes felfedezést tettek az archeológusok: előkerült az emberiség történetének talán legkorábbi, kőbe vésett emberi arca.
A felfedezés szerint őseink már 12 ezer évvel ezelőtt is tudatosan próbálták megörökíteni a vonásaikat – vagyis az emberi identitás és önreflexió sokkal korábban jelent meg, mint ahogy azt eddig gondolták. A Karahantepe lelőhely Törökország délkeleti részén, Şanlıurfa közelében fekvő őskori település, amely az úgynevezett korai neolitikum idejéből, Kr.e. 10 ezer körülről származik. A helyszínen hatalmas, T alakú kőoszlopok, kőből faragott falak és szentélyszerű építmények találhatók – mindez arra utal, hogy a térség az egyik legelső szervezett emberi közösség központja lehetett.
A most előkerült, T alakú monolit különlegessége, hogy az oszlopon ezúttal nem elvont minták, hanem egy részletesen kidolgozott emberi arc látható: mély szemüregek, hosszú orr és élesen rajzolt arcvonások – mindez kőbe vésve, lenyűgöző realisztikával. Ez az első alkalom, hogy a régészek konkrét emberábrázolást találtak az eddig többnyire szimbolikus motívumokkal díszített oszlopokon.
„Korábban úgy gondoltuk, hogy ezek a T alakú obeliszkek csupán szimbolikus jelentésűek, ám ez a felfedezés megmutatja, hogy valójában önmagukat örökítették meg az emberek”
– magyarázta el Mehmet Nuri Ersoy, Törökország kulturális és turisztikai minisztere. Szerinte ez a lelet új megvilágításba helyezi az emberi történelem korai fejezeteit, és bizonyítja, hogy a neolitikum korban az ember már fejlett énkép tudattal rendelkezett.
A Karahantepe körülbelül 35 kilométerre fekszik a világhírű Göbeklitepétől, amelyet az emberiség legősibb templomaként tartanak számon. Ám a szakértők szerint Karahantepe még kifinomultabb építészeti megoldásokat és szervezettebb település struktúrát mutat. A kutatók szerint a területen élő vadászó-gyűjtögető közösségek már a letelepedés felé haladtak, erre utalnak a felfedezett házalapok, kőedények és mindennapi használati tárgyak.
A mostani arclelet mellett a kutatók korábban is találtak már különleges szobrokat Karahantepében, köztük egy 11 400 éves férfialakot 2023-ban, aki mindkét kezével a nemi szervét tartja – a szobor realisztikus arckifejezéssel és faragott bordákkal rendelkezik. Ez a lelet akkoriban az emberi testábrázolás legrégebbi példájaként keltett szenzációt.
A 2025-ös felfedezés azonban egy új fejezetet nyitott meg: a kőbe vésett emberi arc az első ismert példája annak, hogy az őseink megpróbálták megörökíteni a saját vonásaikat, vagyis az emberiség történetének legkorábbi portréja került elő. A régészek szerint ez a pillanat jelenti az emberi identitás születését – amikor az ember először nézett önmagára, és megpróbálta megörökíteni azt, amit látott - írja a Daily Mail.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.