Öt plusz egy dolog, amit nem tudtál a Szent Koronáról

A Szent Korona Magyarország páratlan értékű nemzeti kincse és ereklyéje, ami ráadásul nem csupán Európa, hanem az egész világ egyik legkülönlegesebb felségjelvénye is egyben. Az államalapítás augusztus 20-i évfordulója és a nemzeti ünnep alkalmából hoztunk 5 érdekességet, amit jó eséllyel nem tudhattál egyik legfontosabb nemzeti jelképünkről.

1. Szent István koronájaként is hivatkoznak rá

A magyar hagyományban a Szent Koronát 

Ennek oka, hogy a Szent Korona díszítései között az 1070-es évekből származó görög zománclemezek is találhatók, államalapító királyunk pedig korábban ült az ország trónján. Vagyis nemzetünk egyik legfontosabb jelképének eredete máig a titokzatosság homályába vész.
 

2. Nem egységes, két különböző tárgy összeillesztésével csinálták

A Szent Korona tudományos kutatásának két évszázados története és az elvégzett ötvösszakmai vizsgálatok alátámasztották, hogy 

 A latin korona ráadásul könnyen lehet, hogy nem is korona volt, hanem valami más kegytárgy.
 

3. Nem csak a Szent Korona kellett ahhoz, hogy valakiből törvényes magyar király legyen

Az általánosan elfogadott szokásjog szerint csak az lehetett Magyarország törvényes uralkodója, akit a bizonyos három feltétel teljesítésével avattak királlyá. Ezek közül csak az egyik volt a Szent Korona. Kellett még az is, hogy a jelkép

• a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában,
• az esztergomi érsek által celebrált misén kerüljön a magyar uralkodó fejére.

Csak ennek a három feltételnek megfelelve számított érvényesnek a koronázási ceremónia.
 

4. A korona ferde keresztje

A Szent Korona tetején látható kereszt elferdülését egy 17. századi sérülés okozhatta: 1638. február 14-én, III. Ferdinánd magyar király felesége Mária Anna királyné koronázása előtt, a pozsonyi várban. A fennmaradt írásos emlékek szerint az történt, hogy a Bécsből érkező kulccsal nem tudták kinyitni a koronázási ékszereket tartalmazó ládát, így aztán végül lakatosoknak kellett feltörniük azt. Emiatt azonban megsérült a Szent Koronát tartó rézből készült tok is, amit Esterházy Miklós nádor egy késsel tudott csak felnyitni. Ekkor ferdült el a fejdíszen az addig egyenes kereszt.
 

5. Ma már, ha akarnád sem tudnád megrongálni!

A Magyar Köztársaság Országgyűlése 2000-ben alkotta meg a Szent István államalapításának emlékéről és a Szent Koronáról szóló törvényt, amely a többi között kimondta azt is, hogy a Szent Korona a Nemzeti Múzeumból az Országgyűlés oltalma alá kerül. Ekkor látták el olyan tárolóval, valamint mechanikai, elektronikai és személyi védelemmel, ami ellenáll

• a ma ismert módszerekkel elkövethető bűncselekményeknek,
• rongálási és meggyalázási kísérleteknek,
• a terrorizmus módszereinek és támadóeszközeinek,
• a természeti katasztrófák által okozható károknak, továbbá
• legalább 48 órán keresztül még a tűznek is.
   

+1 A Honvéd Koronaőrség

A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvény 2010-es módosítása értelmében a Magyar Honvédség feladata lett a Szent Korona, valamint a hozzá tartozó koronázási jelvények őrzése, méghozzá fegyverhasználati joggal. Ennek értelmében 2011. május 30-án a Honvéd Koronaőrség letette a koronaőr esküt és visszavette a Szent Korona őrzését.