„Aludni sem tudok a fájdalomtól” - Lábai után a gyönyörű fodrászlány két kezét is amputálták

PUBLIKÁLÁS: 2026. február 23. 20:00

A fiatal magyar fodrászlány mind a négy végtagját levágták. Fanni élete egy rutinműtét után vett tragikus fordulatot: egy súlyos fertőzés miatt az orvosoknak előbb a lábait, majd a napokban mindkét kezét amputálni kellett. A lány, akinek korábban a keze volt a munkaeszköze, most a nulláról tanulja újra a létezést, miközben elképesztő lelkierőről és humorról tesz tanúbizonyságot.

A Bors olvasói néhány nappal ezelőtt ismerhették meg a fiatal fodrászlány szomorú történetét. Fanni mindkét lábát és kezét amputálni kellett. A lány tragédiája az egész országot megrázta. Ami egy egyszerű beavatkozásnak indult, az egy fertőzés miatt élet-halál harccá vált. Az orvosok csak drasztikus döntések árán tudták megmenteni az életét: először mindkét lábát amputálták, most pedig a két kezét is. Fanni most azt tanulja, hogyan kell négy végtag nélkül élni.

A gyönyörű lány még a kórházi ágyán is ad magára, noha amputálni kellett mind a négy végtagját
Fotó: Beküldött

Amputálni kellett a fiatal fodrászlány lábait, majd a kezeit is

Újabb drámai fordulaton van túl Fanni, a fiatal fodrászlány, akinek néhány hét alatt romba dőlt az élete. Először a lábait, majd a napokban mindkét kezét amputálni kellett, csak így tudták megmenteni az életét. A fiatal lány a pokoli fájdalmak ellenére is elképesztő lelkierőről tesz tanúbizonyságot. A Borsnak adott exkluzív interjújában elárulta: a humor és a nőiesség a mentsvára.

Egy százalékot adtak, hogy túléli

Tavaly egy nőgyógyászati szűrésen derült ki, hogy Fanni HPV-tesztje pozitív lett, ami méhnyakrákra utal. Szeptember 8-án meg is műtötték, remélve, hogy ez csak egy apró akadály az anyaság felé vezető úton, mert babát szeretett volna. A rutinműtét után azonban otthon rosszul lett, nagyon fájt a hasa. Azonnal hívta az orvosát, aki azt mondta, ez csupán a műtét következménye vagy a stressz okozhatja. Fanni azonban egyre rosszabbul lett, pár nap múlva már olyan elviselhetetlen fájdalma volt, hogy a családja kórházba vitte, onnan pedig már egyenesen tolták is be a műtőbe. Egy liter gennyet találtak a hasüregében. Az altatásból viszont nem kelt fel, sorra álltak le a szervei, majd kómába esett. Az orvosok egy százalékot adtak, hogy túléli. Szülei, barátai már búcsút vettek tőle, de Fanni csodával határos módon túlélte és felébredt. Onnantól kezdődött az igazi dráma. Kezei és lábai elfeketedtek, ismét veszélyben volt az élete. Csak úgy tudták megmenteni, hogy mindkét lábát és kezét amputálták.

„Aludni sem tudok a fájdalomtól” - Két keze elvesztése volt az igazi mélypont

Fanni őszintén vallott a legutóbbi műtétje utáni megrázó napokról. Bár lélekben készült a beavatkozásra, a fizikai kínok, a hatalmas fájdalom sajnos minden várakozását felülmúlta. Zokogott a fájdalomtól és még a könnyeit sem tudta letörölni az arcáról.

Nem féltem, mert nagyon pozitív voltam. Próbáltam felkészülni rá. Úgy voltam vele, hogy legalább már nem fogom látni a feketeséget, de utána azért nagyon nagy fájdalmam volt, sőt még most is van. Annyira, hogy az első két nap nem tudtam beszélni a fájdalomtól. Tegnap hajnali egyig fent voltam, úgy fájt a csonknál

- mesélte a lány.

Tudja, hogy idővel majd minden menni fog, főleg, ha megkapja végre a protéziseket. Most még azt mondja, iszonyú nehéz minden a kezei nélkül, de igyekszik mindent megoldani.

A kezemnél az a nehéz, hogy az egyik rövidebb lett, és akkor tudod, keresem, hogy jaj, még mindig nem tudom megvakarni az arcomat, mert az rövidebb. Régen tudtam piszkálni a szememet a kőkezekkel, ha viszketett.

A fantomfájdalom is zavarja, amit az amputált lábai helyén érez, de ahhoz már kezd hozzászokni.

Néha úgy érzem, hogy viszket a bokám, meg görcsöl a vádlim. A pszichológus azt mondta, hogy ez teljesen természetes. Ilyenkor nyúljak oda, mintha megvakarnám. Kipróbáltam, tényleg működik

- meséli Fanni.

"A szüleimet féltem a legjobban"

A fiatal lány úgy érzi, az ő lelke teljesen rendben van, sokan meg is döbbentek, hogy ilyen jól van. Szüleit jobban félti, mint saját magát, édesanyja még a csonkot sem látta. Fanni úgy érzi, anyukája nincs még felkészülve a látványra. Szülei naponta látogatják a kórházban, ahogy a barátok sem hagyják magára a lányt és mindenben támogatják. Így neki is sokkal könnyebb elfogadnia az új élethelyzetét. Fanni nevetésétől hangos a kórház folyosója.

Az a jó, tudod, hogy elfogadnak így. Jönnek, etetnek, itatnak, jókat beszélgetünk, sokat nevetünk. Az az igazság, hogy látom néhány emberen, hogy elsírná magát, amikor meglát így, de aztán én elkezdek poénkodni és akkor látják, hogy nem kell ezt annyira mellre szívni, szóval lazuljanak el. Anyuéknak viszont nem mutattam meg a csonkokat, mert azok még csúnyák. Anyukámnak is megvan a maga baja, hiszen rákkal küzd, a gyógyulására kéne koncentrálnia most, nem pedig rám. Mondtam is nekik, hogy nem kell mindennap jönni, inkább pihenjenek, de ők hallani sem akarnak erről. Minden nap jönnek és megölelnek.

„Pindúr pandúrnak érzem magam”

A fiatal lányt a humora még a kórházi ágyon sem hagyja el.

Inkább csak tényleg az a fura, hogy most magamra nézek és nagyon kicsit Pindúr pandúrnak érzem magam. Most tényleg pindur lettem már

- viccelődik a lány. A lábai elvesztésekor is azt mondta, az a legfurább, hogy kicsi lett.

Az fura, hogy nagyon kicsi lettem. 175 centi voltam, és most 142 lettem, de a műlábbal majd újra normális méretű leszek. Szoktam is viccelődni, hogy azért lesz jó, ha majd megkapom a művégtagokat, mert nem fogok úgy kinézni, mint egy tengericsillag.

Foggal oldja fel a telefont

Fanni nem vár segítségre, ha nem muszáj. A műtét előtt próbált felkészülni arra, hogy nem lesz keze. Megküzdött vele, az orrával nyomkodta a telefont, elmondása szerint több-kevesebb sikerrel. De most, a műtét után jött rá igazából, hogy mennyi mindenre használható a könyöke vagy éppen a foga.

Sok mindenre rájön az ember, hogy az orrát, a könyökét mi mindenre tudja használni. A fogát sok mindenre: telefont hangosítani, vagy például azzal oldom fel a képernyőzárat oldalt. Inni amúgy már egészen ügyesen tudok egyedül. Ilyenkor jön rá az ember, hogy a kéz milyen fontos. Nagyon! És azt nagyon nehéz lesz pótolni, a finommotoros mozgás miatt. De remélem, összejön a robotkéz, amivel majdnem minden olyan lenne, mint régen a saját kezeimmel. Még talán fodrászkodni is tudnék egy idő után

- mondja bizakodva Fanni.

A gyógytorna pedig már a mindennapjai része:

Most már labdázunk is a gyógytornán, én dobom a csonkkal, a gyógytornász elkapja, visszadobja, én meg elkapom a kis praclikkal

- viccelődik ismét.

"A kiszolgáltatottság fáj a legjobban"

Fanni nem köntörfalaz, amikor arról kérdezik, mi számára a legnehezebb a mostani műtét óta, mikor már négy végtagja hiányzik. A hétköznapi rutin, ami másnak természetes, számára most kőkemény küzdelem. De tudja, hogy ezzel a hozzáállással és élni akarással bármilyen akadályt képes legyőzni.

Várom már nagyon, hogy önellátóbb legyek, mert ez a legrosszabb, hogy ki vagyok szolgáltatva. Ez az, ami nehéz. A mosdóban még kell a segítség, ezek olyan dolgok, amiket nehéz elfogadnom, de ez van. Az albérletben is át kell alakítani majd a fürdőszobát, mindenképp kell majd egy bidés vécé

- számol be a praktikus teendőkről elképesztő természetességgel.

A nőiességből nem enged

Fanni számára mindig is fontos volt a megjelenés, hogy csinos és ápolt legyen. Erről bizony a kórházban sem hajlandó lemondani. Úgy érzi, a nőiessége segít a lelkiekben is. Bármilyen meglepő, de pár nappal az amputáció után Fanni már levitette magát a kórház fodrászszalonjába és a kozmetikába.

Próbálok adni magamra. Igen, voltam fodrásznál, hajmosás, hajvágás, volt teljes gyanta és szemöldökfestés is. Még a körmömet is megcsináltatnám, ha lenne! Ha valahol lehetne, esküszöm, rakattatnék tipet a bőrre, már azt is megcsináltatnám, imádom ezeket, ilyenkor olyan szépnek érzem magam

- mondta mosolyogva Fanni.

Barátnője, Vivi műszempillát tesz fel Fanninak a kórház folyosóján Fotó: beküldött

Most a jövő hetet várja nagyon: ha minden jól megy, akkor megkapja a műlábakat. Éppen ezért minden nap gyógytornázik, addig pedig erősödnie kell és felkészíteni az izomzatát.

Hamarosan jönnek méretet venni, meg átbeszélni minden apró részletet, még a színt is. Láttam már ilyen lábakat, nagyon jó minőségűek, teljesen élethű. Van itt is egy lánynak, neki az egyik lába mű. Olyan szép, hogy meg nem mondod, hogy melyik. Múltkor is összetévesztettem, azt hittem a műlábára, hogy az az igazi, hihetetlen

- meséli izgatottan a lány.

Bár tisztában van vele, hogy a robotkézre még várnia kell, nem türelmetlenkedik. Addig még meg kell gyógyulnia a sebeknek a csonkjain. A speciális kéz viszont több tízmillió forintba kerül, bízik benne, hogy adományokból összejön rá a pénz. Érthető módon tart még a kiszolgáltatottságtól, de a célja egyértelmű: újra önálló életet akar élni. Már sosem lesz olyan, mint az amputációk előtt, de ebből kell kihoznia a legjobbat és ő meg is fogja próbálni.

Ha tudsz segíteni Fanninak, tedd meg! Erre a számlaszámra utalhatsz neki:

Bank neve: Unicredit Bank

Név: Cs.Fanni

Számlaszám: 10918001-00000126-44460009

Közlemény: adomány Fanninak