A Huszti ikrek Aberdeenben éltek. 2025. január 7-én veszett nyomuk, utolsó útjuk a várost átszelő folyó partjára vezetett. Ami ezután történt, arra egy év elteltével sincs magyarázat.

Arra, hogy végzetes tettre készülnének, semmi jel nem mutatott. A 32 éves ikrek 10 éve dolgoztak Skóciában, Henrietta felszolgálóként, Eliza takarítóként. A lányok albérletben laktak, nem jártak szórakozni, pénzüket megtakarították. 2024 szilveszterén még videóhíváson keresztül beszéltek egyik testvérükkel, végig jókedvűek voltak, a jövőjüket tervezgették, aminek középpontjában a hazaköltözésük állt. Itthon lakást akartak vásárolni a spórolt pénzükből. Haláluk előtt három nappal édesanyjukkal is szót váltottak. Nyugodtnak és boldognak tűntek.
A végzetes januári nap előtt már jártak a Dee folyó elhagyatott partján, mintha csak szemlét tartottak volna. Hátizsákokkal érkeztek, de az azóta is rejtély, mi volt a csomagjaikban. Utolsó üzenetük egy sms volt, amiben a főbérlőjüknél felmondták az albérletüket, majd elsodorta őket a jeges folyó. A holttesteket csak hetekkel később, január 31-én adta vissza a víz.
Temetésükre 2025 nyarán került sor, Monoron.

Nagyon nagy a temető, legalább egy hektáron fekszik, tele idős emberek sírjaival. És akkor ott áll felvésve az én kislányaim neve, meg a dátumok, hogy milyen keveset éltek. Ez egy szülőnek elviselhetetlen fájdalom
– mondta korábban a Borsnak, a gyászban megtört édesapjuk, Huszti Miklós.
A Bors, a lányok halálának szomorú évfordulóján látogatott ki a temetőbe. Henrietta és Eliza örök álmára két rózsaszín, üvegből készült angyal vigyáz, akik őrzik a sírt. Koszorúk és mécsesek borítják nyughelyüket.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.