A ritka genetikai betegséggel, Marfan-szindrómával élő Szonday Szandra nehéz sorsot kapott az élettől: szüleit daganatos betegség ragadta el tőle, nemrégiben pedig a szeretett kutyájánál is rákot diagnosztizáltak. A Pest vármegyei Délegyházán élő nő mindent megtesz Hektorért. Szandrának több önálló verseskötete is megjelent, remekül fotóz és rajzol, könyveit is maga illusztrálta. A bajt most is művészetté változtatta: önmagukról készített rajzai díszítik azokat a vászontáskákat, amelyeknek a bevételéből Hektort gyógyíttatja.

A 42 éves cirkuszkutató, muzeológus, író, költő és művész egy ritka genetikai betegséggel, úgynevezett Marfan-szindrómával, azaz kötőszöveti gyengeséggel született. Több műtéten is átesett. 15 éves korában a gerince annyira elgörbült, hogy összenyomta a tüdejét, ezért kemény fűzőt kellett viselnie. Három éves volt, amikor kiderült, hogy a szülei rosszindulatú daganatos betegségben szenvednek. 9 éves múlt, amikor elveszítette az édesapját, aki leukémiában szenvedett, 26 évesen pedig a mellrák szakította el tőle az édesanyját. Ő maga is többször volt élet-halál között, műtötték a gerincét, a szívét.
Szandra imádja az állatokat. Édesapja a halála előtt egy dalmatát ajándékozott neki, hogy legyen, aki vigyáz rájuk, ha ő már nem lesz. "Legyen férfi a háznál" - mondta.
„Pici korom óta kutyával nőttem fel, a családban mindig volt kutya és mindig fontos szerepet töltöttek be” - kezdte a Borsnak Szandra.
Hektor egy utcáról mentett, 14 év körüli kutya. A korábbi gazdái meghaltak, így került Szandrához és a férjéhez. Családtagként szeretik a kutyát. Villámcsapásként érte őket a hír, hogy Hektornak rosszindulatú daganata van.
Egy éve lélegeztetőgéppel élek, már éppen kezdtem megszokni és lelkileg is jól voltam, de amikor ez kiderült, nagyon kiborultam
–tette hozzá Szandra. Azóta minden gondolatát az tölti ki, hogyan menthetné meg Hektort, hogy még velük maradjon, anélkül, hogy szenvedne. Több százezres orvosi kezeléseket vállaltak, végül megműtötték a kutyát és jó kilátásai vannak a gyógyulásra, de további kezelésekre van még szüksége. Szandra számára támasz a kutyája, bele sem mer gondolni, hogy mi lenne, ha elveszítené.

Most, hogy ilyen állapotban vagyok, nagyon sokat jelent az, hogy mellettem van. Lélegeztetőgéppel együtt is megyünk sétálni. Nagyon sokat jelent az, hogy együtt tesszük meg a kilométereket, ez motivál reggel, hogy érdemes felkelni, nekiindulni a napnak. Jó érzés, hogy még így is képes vagyok róla gondoskodni. Amióta lélegeztetőgépre kerültem, úgy élek, hogy megpróbálok kiélvezni mindent. Lehet, hogy másnak apróság, de nekem mindig egy-egy győzelem, hogy vagyok, hogy tudok főzni, rajzolni vagy sétálni, hogy alkothatok.
Szandrának nehéz sors jutott, nem vitás, de éppen ezért igyekszik megbecsülni minden pillanatot.
Ha valamire régóta vágyik az ember és tényleg szeretné, akkor abba vágjon bele, mert nem tudjuk, hogy mit hoz a holnap. Sokszor természetesnek vesszük, hogy valaki ott van mellettük ,vagy hogy valamivel rendelkezünk, de ezeket bármikor elveszítheti az ember. Érdemes mindent kiélvezni és időt fordítani a szeretteinkre, velük lenni minél többet, egy kicsit lelassulni
- vallja Szandra és maga is ennek szellemében él. A közösségi média felületeken igyekszik őszintén, tabuk nélkül beszélni a betegségről és erőt adni másoknak videóin, írásain keresztül.

Tavaly, amíg kórházban volt, megalkotta Irina asztronauta figuráját, hiszen az asztronauták is géppel lélegeznek. Most pedig, hogy Hektor beteg, őt is belevette a rajzaiba és kitalálta, hogy táskákat, tárgyakat készít a rajzokkal. Ezeket feltette az internetre is és akkora sikere lett, hogy sokan szeretnének ilyet, cserébe pedig támogatják Hektor kezelését.

Nézd meg Szonday Szandra videóját rajzairól és táskáiról:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.