A Nápoly melletti Baiae romjai között álló, különleges nyolcszögletű építmény évszázadok óta lenyűgözi a kutatókat. A Vénusz templomának nevezett római szerkezet több mint 2000 éve áll rendületlenül egy olyan vidéken, ahol a föld folyamatosan emelkedik és süllyed a vulkáni aktivitás miatt. Most a nápolyi Federico II Egyetem tudósai végre megfejtették, mi őrizte meg ilyen hihetetlen állapotban.

A 2. században, Hadrianus császár uralkodása alatt épült épület valójában nem templom volt, hanem a fényűző császári fürdőkomplexum hatalmas úszócsarnoka. A kutatók kilenc mintát gyűjtöttek a falakból, habarcsból és téglákból, majd mikroszkóppal és röntgensugarakkal vizsgálták meg őket. A feltárások egyértelművé tették: a rómaiak tudatosan használtak helyi vulkáni anyagokat, hogy az épület anyaga az idő múlásával egyre erősebbé váljon.
Dr. Concetta Rispoli szerint a templom anyagai úgy viselkednek, „mintha természetes kőből lennének”. A titok a pozzuolánban rejlik, ez az apró vulkáni szemcse a mésszel keveredve új ásványokat hoz létre, amelyek évről évre szilárdítják a habarcsot.
„A rómaiak olyan anyagokat választottak, amelyek nem gyengülnek, hanem összezárnak és erősödnek, minél idősebbek lesznek”
– mondja.
A kutatók azt is kimutatták, hogy különböző vulkáni köveket használtak stratégiailag: a könnyű scoria a felső részekbe került, hogy csökkentsék a terhelést, míg az erősebb tufák és lávák a tartóelemekbe. A scoria egy részét a Vezúv térségéből szállították, ami azt mutatja, hogy a rómaiak messziről is hozattak megfelelő anyagokat, ha az épület tartóssága ezt megkívánta.
A térségben tapasztalható bradyszeizmus – a talaj lassú emelkedése és süllyedése – miatt a templom környezete majdnem hat méterrel került lejjebb az elmúlt évszázadokban. Maga az épület azonban meg sem moccant, és ma is feltűnően stabil.
A név félrevezető: a Vénusz templomának azért kezdték hívni, mert 1595-ben a falak között előkerült egy Vénuszt ábrázoló szobor. A valóságban azonban az épület egy császári fürdő úszócsarnoka volt, ahol gyógyulás, társasági élet és pihenés zajlott.
A kutatás újabb bizonyítéka annak, hogy a rómaiak páratlan építészeti tudással rendelkeztek. Egyszerű geológiai anyagokból olyan szerkezeteket építettek, amelyek az idő múlásával nem romlanak, hanem erősödnek, ezért állhat ma is épen az épület, amely túlélte a vulkáni földmozgásokat, a talajsüllyedést és a kétezer év viszontagságait, írja a Daily Mail.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.