„Azonnal sírni kezdtem. Nem akartam meghalni” – hasmenésnek hitték, pokoli diagnózist kapott a fiatal lány

Egy fiatal lány borzalmas diagnózisa vezetett ahhoz, hogy az élete 180 fokos fordulatot vegyen. Egy éttermi látogatás során ételmérgezést kapott, majd az állapota folyamatosan rosszabbra fordult. Naponta többször ment mosdóba, hasmenés gyötörte. Az azonban csak később derült ki, milyen szörnyű kór áll a háttérben.

A fiatal lány összetört a diagnózis hallatán

„Készüljön a legrosszabbra, ez akár vastagbélrák is lehet” – mondta a konzultáló orvos a 19 éves, brit Charlotte Greaves-nek, aki akkor már hónapok óta küzdött véres hasmenéssel. 2010-et írtak, és az egyetemista lány egyedül feküdt a kórházi ágyon, amikor ez a mondat elhangzott. 

– emlékszik vissza. A kálváriája öt hónappal korábban kezdődött, amikor egy étteremben nyers csirkehúst evett, és ételmérgezést kapott. A hányás és a hasmenés azonban nem múlt el – naponta tízszer is a vécére rohant, nem tudott eljárni a barátaival, az alkohol pedig csak rontott az állapotán. Amikor végül orvoshoz ment, vírusfertőzést is elkapott, ezzel pedig teljesen legyengült. Csak hányáscsillapítót és pihenést javasoltak neki – de két hét után annyira rosszul lett, hogy a szülei bevitték az ügyeletre. Ott már infúziót és szteroidokat adtak neki – írta a brit Metro.

„Az egy hét, amit a diagnózisra várva töltöttem, borzalmas volt” – meséli. Végül a kolonoszkópia után derült ki, hogy nem rákja van, hanem fekélyes vastagbélgyulladása (ulcerative colitis). Ez egy krónikus, gyógyíthatatlan betegség, ami a bél gyulladását, fekélyesedését okozza – és ezzel jár a hasmenés, a fájdalom, a fáradtság.

– mondja.

Egy hétig tartották bent, amíg stabilizálták az állapotát. „Amikor hazamentem, iszonyúan gyenge voltam, és lelkileg is nehéz volt elfogadni, hogy ez egy életre szól.” A Crohn’s & Colitis UK szervezet segített neki: „Kaptam tőlük egy ‘nem bírom ki’ kártyát, amivel bárhol elmagyarázás nélkül kérhettem a mosdó használatát, és egy kulcsot a mozgássérült vécékhez.” Online közösségekben is támaszra lelt: „Megkönnyebbülés volt beszélni olyanokkal, akik pontosan értik, min megyek keresztül.”

Ma napig gyógyszert szed, ami segít elkerülni az újabb fellángolásokat. Bár a munkája a tévéiparban sok stresszel járt, 2021-ben úgy döntött, hogy vált, és ma már egy inkluzív filmes cégnél dolgozik, ahol fogyatékkal élő és neurodivergens alkotókat támogatnak.

– mondja. Tizenöt évvel a diagnózis után már évek óta tünetmentes. „Igen, még most is vannak nehezebb napok – fáradtság, ízületi fájdalom, agyköd –, de megtanultam, hogyan éljek ezzel. A betegség nem határoz meg engem. Csak megerősített.”