"Éreztem, ahogy a szerveim leállnak... Annyira fájt, hogy könyörögtem az ápolóknak, hogy hagyjanak meghalni"

Amikor Ivy Asmus otthon feküdt az ágyában, a fájdalom olyan bénító erejű volt, hogy még a férje segítő kéznyújtása is sikolyokat váltott ki belőle. Minden próbálkozás, hogy megforduljon vagy elmozduljon, olyan érzés volt, mintha kettészelnék, de ekkor még nem tudta, hogy betegsége egész életét fel fogja forgatni.

A szokatlan fájdalommal az orvosok sem tudtak mit kezdeni

2014 áprilisában két héten át a vakító fájdalom lett állandó társa Asmusnak, és mindeközben azon gondolkodott, hogy valaha tudni fog-e újra járni. Szenvedése több mint három évtizeddel korábban kezdődött, amikor mindössze 15 éves volt, az orvosok azonban értetlenül álltak a tünetei előtt.

- mondta a ma már 46 éves, atlantai nő.

17 évesen egy teljes évet töltött visszatérő vesefertőzések kezelésével, miután a fehérvérsejtszáma kórosan megemelkedtek. Valójában azonban már ekkor megkezdődött a gerince károsodása, még ha ezt senki sem ismerte fel akkoriban.

Miután tüneteit ismételten félrediagnosztizálták, többek között vakbélgyulladásként vagy ízületi kopásként, egy MRI-vizsgálat végül feltárta az okot: ankylotizáló spondylitis (AS), egy ritka ízületi gyulladásos betegség, amely megtámadja a gerinc ízületeit, és bénító fájdalmat okoz a hát alsó részén, a gerincen és a csípőben.

Ahogy a betegség előrehaladott, a szervezet túl sok csontot termelt, amely lassan összeforrasztotta a gerincet, merev, mozdíthatatlan helyzeteket okozva.

- mesélte a nő.

A betegség nem enyhült az idő múlásával

Asmus különleges nevelési igényű gyerekekkel foglalkozó tanárként dolgozott, amikor 2014-ben a tünetei ijesztő fordulatot vettek.

2015 óta Asmus hét gerincműtéten esett át, hogy a gerincét helyes pozícióban rögzítsék, és megelőzzék a maradandó deformálódást és mozgásképtelenséget. A felépülés kegyetlen volt, egy beavatkozás után például 12 hetet kellett 30 fokos szögben fekve töltenie ágyában. Miután ennyi időt töltött fekve, újra meg kellett tanulnia járni, teste remegett, és eleinte csak két lépést tudott megtenni egyszerre.

- mondta.

2023-ban, hatodik műtétje után Asmust anyja találta meg teljesen zavartan, magas lázzal és élete legnagyobb fájdalmában. Bár a fehérvérsejtszáma 24 000 volt, több mint kétszerese a normálnak, az orvosok azt mondták, ez csak műtét utáni gyulladás, és hazaküldték. Hat nappal később visszakerült a kórházba, ekkorra már szeptikus sokkban volt.

Asmusnál ekkor egy ritka bakteriális fertőzést diagnosztizáltak, serratia marcescens-t, amelyet többnyire kórházi környezetben, szennyezett kézről, eszközről vagy felületről lehet elkapni. Az orvosok kénytelenek voltak újra elvégezni a korábbi gerincfúziókat, és eltávolítani a fertőzött szöveteket és folyadékot.

Édesanyja elmondása szerint Asmus könyörgött a nővéreknek, hogy hagyják meghalni.

Amint Asmus visszanyerte erejét, elhatározta, hogy minden nap mozogni fog, és javítja a mobilitását. Kis sétákkal kezdte, majd lassan futásra váltott. Ma pedig már közel 10 kilométert fut naponta - írta a Daily Mail.