Egy újabb, lélegzetelállító felfedezés borzolta fel az ókori Egyiptom titkai iránt rajongók kedélyeit. Armando Mei olasz egyiptológus három tökéletesen kivágott aknát azonosított a Gízai-fennsík északkeleti részén, a Nagy Szfinx, a Kheopsz- (Khufu-) és a Khephrén-piramis alkotta háromszögben. A tudós szerint ezek az aknák egy elfeledett, föld alatti világ bejáratai lehetnek – pontos, szabályos formájuk és kifogástalanul sima falaik kizárják, hogy egyszerű víznyelők vagy természetes üregek lennének.
A leletek emlékeztetnek arra a „labirintusra”, amelyről már Hérodotosz is írt: a görög történetíró több mint háromezer föld alatti kamráról és egy hatalmas, víz alatti piramisról számolt be, amelyet a Nílushoz kötött átjárók hálózata övezett. A XIX. század felfedezői – például Giovanni Caviglia és Henry Salt – szintén különös kutakat jegyeztek fel a Szfinx közelében, később pedig Pierre-Jean Mariette és más régészek is feltérképeztek anomáliákat a területen, ám ezek a jelentések idővel feledésbe merültek.
Most, több mint száz évvel később, Mei és csapata a Khafre Research Project keretében műholdas radartechnológiát (SAR) alkalmazva fedezte fel újra a nyomokat. A felvételek alapján az aknák precíz, gépies pontosságú szerkezetet mutatnak, amely valószínűleg mesterséges eredetű.
Az első akna a Szfinx északkeleti oldalán nyílik, négyzetes mészkőperemmel, és 40 méter mélyre vezet – körülbelül egy 12 emeletes épület magasságának megfelelően. Fala mészkő- és homokkőtömbökkel van kirakva, a 12 méteres mélységben pedig egy 24 méter széles körüreg övezi, amely semmiképp sem tűnik természetes képződménynek. A radar szerint az üreg még mélyebbre is folytatódik.
A második akna Khephrén halotti útja mellett található, és szinte tükörképe az elsőnek: ugyanaz a sima felület, ugyanaz a geometriai pontosság. Két, azonos módon kivitelezett szerkezet pedig már tudatos tervezésre utal.
A harmadik, a Kheopsz-piramis keleti oldalán felfedezett akna a legrejtélyesebb. Bejáratát valaha kőtömbök erősítették meg, ami arra enged következtetni, hogy gyakran használták. A nyugati falba vájt mélyedés mintha emelő- vagy szállítószerkezet rögzítésére szolgált volna. A három akna mindössze 50 méterre van egymástól, elrendezésük pedig feltűnően lemásolja a három nagy piramis mintázatát – akár az Orion-öv csillagainak tükörképe a föld alatt.
A modern mérések – köztük földradar és elektromos ellenállás-tomográfia – újabb üregeket jeleznek a Szfinx környékén, ami arra utal, hogy összekapcsolt alagútrendszer húzódhat a homok alatt. A kutatók szerint az aknák hidraulikus vagy rituális funkciót is elláthattak, esetleg a Nílushoz vezető csatornákhoz kapcsolódtak, írja a Daily Mail.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.