A Biblia egyik legfontosabb történetéhez köthető városban, a mai Törökország középső részén fekvő Lystra területén elképesztő régészeti felfedezést tettek: egy 30 méter hosszú, aranymozaikokkal díszített bazilika romjaira bukkantak, amely az első keresztény évszázadok egyik legjelentősebb temploma lehetett. A lelet kézzelfogható bizonyítékot nyújt arra, hogy a város valóban az volt, amit az Apostolok cselekedetei leírtak – Pál apostol és Timóteus szolgálatának helyszíne.
A kutatást az Ilker Mete Mimiroğlu vezette régészcsoport végezte a Necmettin Erbakan Egyetem égisze alatt. A szakértők szerint a bazilika pompás díszítése – aranyozott mozaikok, márványoszlopok és gazdag falfestmények – arra utal, hogy Lystra a korai kereszténység egyik virágzó központja volt. A Biblia nyolc alkalommal említi a várost, ahol Pál apostol meggyógyított egy születése óta sánta férfit, mire a helyiek Zeusz és Hermész istenek megtestesülésének hitték őt és társát, Barnabást.
A bazilika nemcsak vallási, hanem igazgatási központként is működhetett, bizonyítva, hogy az első keresztény közösségek szervezetten és intézményesen éltek már a Kr. u. 1–2. században. A lelőhely földrajzi fekvése is pontosan megegyezik a Szentírásban szereplő leírásokkal – a mai Hatunsaray közelében, Konya (ókori Iconium) mellett található.
A feltárások során ékszereket, érméket és türkizgyöngyöket is találtak, köztük gyermekek sírjaiban. A gyöngyök a kutatók szerint a híres „nazar boncuğu” (a török szemvédő amulett) elődjei lehettek, ami a keresztény és muszlim kultúra békés együttélését jelképezi a Szeljuk Birodalom idején.
Mimiroğlu professzor szerint a leletek arra utalnak, hogy amikor a 11. századtól a szeldzsukok átvették a hatalmat Anatóliában, a helyi keresztény lakosság nem tűnt el, hanem együtt élt az új uralkodókkal „egy toleráns, békés légkörben”. Az ásatásokon kiderült, hogy a bazilika később kisebb kápolnákra oszlott, egyes oltárokba pedig római sírköveket építettek – ezzel is jelezve a vallási folytonosságot a különböző korszakok között, írja a Daily Mail.
A tudósok szerint ez a felfedezés az egyik legmeggyőzőbb bizonyíték arra, hogy a Biblia eseményei nem pusztán hitbéli legendák, hanem valós történelmi alapokon nyugszanak. Lystra városa így nemcsak a csodák helye volt, hanem azé a ponté is, ahol a hit, a történelem és a kultúra összefonódott.
„A sántát meggyógyító csodától a fényűző bazilikáig Lystra az élő hit és az emberi kéz munkájának közös emlékműve”
– fogalmazott Mimiroğlu professzor.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.