„A lelkem akkor teljesen összetört” – Zolika anyja mindent megtesz, hogy a fia esélyt kapjon a gyógyulásra

PUBLIKÁLÁS: 2025. augusztus 09. 16:30

Az édesanyja soha nem hagyja el kisfiát, az egyetlen esély egy Barcelónai terápia lenne. Zolika makacs, nem adja fel, elképesztő erővel küzd!

A tatabányai Simon család története szívszorító. Nyolc évvel ezelőtt született meg kisfiuk, Zolika, akit már a kezdetektől próbára tett az élet. A spasztikus agyi bénulásban szenvedő nyolcéves kisfiú egyetlen reménye egy több ezer eurós külföldi műtét, amire a családnak nincsen pénze, ezért most a közösséghez fordulnak.

Zolika mozogni alig tud – de az akarata erősebb bárminél!

Bár a világra jötte hatalmas örömet hozott, a hétköznapok embert próbáló küzdelemként telnek számukra, az édesanya, Valéria azonban nem adja fel. Egy külföldi műtét mindent megváltoztathatna, ha összegyűlne rá a pénz.

Zolika koraszülötten jött világra, és háromnapos korában agyvérzést kapott, amelynek következtében CP (cerebrális parézis) alakult ki. Nyolcéves, de sajnos még nem beszél, egy-egy szót ki tud mondani, mozgásában pedig komoly segítségre szorul. Négykézláb közlekedik, illetve segítséggel tud lépkedni.

- kezdi Simon Valéria, Zolika anyukája.

Zolika a mi csodánk, nagyon vártuk őt, hosszú idő után érkezett hozzánk. Őszinte leszek, az első időszak borzasztóan nehéz volt, úgy éreztem, belehalok abba, ami történt. Zolika koraszülötten jött világra, és sajnos már újszülöttként agyvérzést kapott. Azóta a jobb oldala szinte teljesen bénult, és több mint nyolc éve azon dolgozunk, hogy lépésről lépésre újraépítsük őt a nulláról. A lelkem akkor teljesen összetört. Nem titok, pszichológushoz is jártam, nem szégyellem, mert szükségem volt rá, hogy valahogy talpra tudjak állni. Előtte már elvesztettem az első gyermekemet egy autóbaleset miatt, és amikor végre újra reménykedhettünk, Zolika betegsége ismét padlóra küldött.

- meséli őszintén. Hozzátette, hogy a születése után 25 napig volt lélegeztetőgépen a fia, besárgult, a szemén leváltak a retinák. Úgy érezték, minden lehetséges nehézségen keresztül kell menniünk. Azonban Zolika egy harcos, és ők is azok lettenk mellette. Zolikáért mindent megtesznek, és hisznek abban, hogy kis lépésekkel, de elindulhat egy jobb élet felé. Valéria a beteg kisfia mellett dolgozott is, szerencsére volt férje teljes mértékben támogatja. őt.

A gyűjtést július 9-én indítottuk el, azzal a céllal, hogy szeptember 30-án eljuthassunk Barcelonába egy műtétre, amely jelentősen javítana Zolika mozgásán és életminőségén. Már 2022-ben is részt vettünk egy hasonló beavatkozáson, amely rengeteget segített: könnyebbé vált a mozgás, javult az egyensúlyérzék, és az izomfeszülés is enyhült. Azóta azonban sokat nőtt, és az izmok sajnos nem tudtak megfelelően alkalmazkodni a növekedéshez, így ismét műtétre van szükség. Ez az eljárás segítene javítani az egyensúlyát, különösen, mivel a jobb oldala gyengébb, és reményt adna a továbblépésre.

-mondja.

Az életemet adnám azért, hogy járhasson. Az ad erőt, hogy Zolikáról nagyon sokan lemondtak, de mindig fejlődik, mégha kissebb léptekben de akkor is. Sajnos nem tud beszélni. Úgy beszélni mint a normális emberek nem fog de ettől még ott a remény, még akkor is ha lemondtak róla. Nagyon akaratos, ez viszi előre, nagyon szeretnénk erre a műtétre kimenni. Járunk lovagolni, akupunktúrára, mindenre, mindent próbáltunk már.

-teszi hozzá.

Zolika nem jár, nem beszél, egyedül nem képes enni vagy felállni. Ennek ellenére folyamatosan fejlődik, lassabban, mint kortársai, de hatalmas erőfeszítésekkel. Az anya néha úgy érzi, hogy Zolika akarata tartja össze a családot.

A család egy spanyolországi műtétben látja a megoldást. A Nazarov-féle eljárás világszerte egyedülálló, és olyan izmokra gyakorolt hatása van, amit hagyományos kezeléssel nem lehet elérni. Ez lehetne Zolika számára a következő lépés: lehetővé tehetné, hogy jobban tudjon mozogni, esetleg beszélni, sőt, egyszer talán önállósodni is.

A műtét nem csodát ígér, hanem lehetőséget. Hogy Zolika ne csak éljen, hanem élhessen is igazán. Anyaként nem az a legnagyobb félelmem, hogy egyszer meghalok. Hanem az, hogy addig nem tudok neki annyit adni, hogy nélkülem is boldoguljon.

– mondja Valéria.

Valéria a jövővel kapcsolatban elmondta, hogy nem akar csodát, csak azt szeretné, ha már ő nem lesz, Zolika ne legyen teljesen kiszolgáltatva. Minden vágya, hogy legalább egy szelet kenyeret meg tudjon kenni magának.