
A hosszú élet titka már rég nem az egészséges életmódban rejlik. A Szilícium-völgyben külön iparág épül arra, hogy a biológiát újraírják. Milliárdos vállalkozók és biotechnológiai cégek sora próbálja megfejteni vajon az emberi élet tényleg „hackelhető-e”.

A techszektor krémje hatalmas összegeket pumpál olyan kutatásokba, amelyek az öregedés lassítását vagy akár visszafordítását célozzák. Nem elégednek meg azzal, hogy egészségesebben éljenek: a cél, hogy a test sejtjei is fiatalabb állapotba kerüljenek (maradjanak). Biotechnológiai startupok egész sora dolgozik azon, hogy megtalálja azokat a mechanizmusokat, amelyek meghatározzák, meddig tart a szervezet „szavatossági ideje”.
Vannak elképesztően futurisztikusnak tűnő próbálkozások is. Például olyan kezelések, amelyek fiatalabb emberek vérplazmájának hatásait vizsgálják idősebb pácienseknél. A koncepció egyszerre izgalmas és kissé ijesztő, a biztonságáról és a hatásosságáról pedig még senki sem beszél teljes bizonyossággal.
Ezzel párhuzamosan óriási divat lett az úgynevezett „full-body” vizsgálat: genetikai elemzések, nagyfelbontású képalkotás, részletes biomarker-térképek. A cél, hogy évekkel korábban felfedezzék a betegségek nyomait, még mielőtt egyetlen tünet megjelenne. Persze drága, de a Szilícium-völgyben ez nem visszatartó tényező.

A biohackerek (aki „meghekkeli” a saját biológiáját, hogy javítsa az egészségét) egyik kedvence az anti-aging kapszula. A modern étrend-kiegészítők már nem „szebb bőr, erősebb haj” típusú ígéretekkel kecsegtetnek, hanem olyan molekulákkal, amelyek a sejtek energiatermelését, regenerációját vagy stresszválaszát próbálják javítani. Van, aki ezeket a kiegészítőket kísérleti laboreredmények alapján szedi, és van, aki egyszerűen csak bízik abban, hogy működnek.
Egy másik trend a „majdnem böjtölés”: olyan étkezési csomagok és protokollok terjedtek el, amelyek minimális kalóriabevitellel olyan állapotot idéznek elő, mintha a test valóban böjtölne – csak éppen kényelmesebb, kontrolláltabb formában.
Jól hangzik, hogy a technológia elhozza a hosszabb életet, de közben sok a nyitott kérdés. A kutatások nagy része még kísérleti fázisban jár, és nem tudni, hol húzódik a határ a valós tudomány és a fizetős illúzió között. Az is kérdés, hogy ha egyszer működni fog valamelyik technológia, ki engedheti majd meg magának. Mert nagy a veszély, hogy ez is olyan kiváltság lesz, ami csak a leggazdagabbaknak jár.
A hosszabb élet utáni vágy érthető. Ki ne szeretne több időt a szeretteivel, vagy több lehetőséget arra, hogy megvalósítsa mindazt, amit fiatalkorában tervezett? De miközben a techvilág az örök fiatalságot kergeti, érdemes feltenni a kérdést: attól, hogy tovább élünk, vajon boldogabbak is leszünk? Mert a valódi kérdés talán nem az, hogyan nyerünk plusz éveket, hanem hogyan tehetjük értékessé azokat, amelyek már most a miénk.
További infókért nézd meg az alábbi interjút Bryan Johnson-nal, az emberrel aki örökké akar élni:
Az alábbi cikkeinket se hagyd ki:



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.