Mítosz vagy valóság? – A menstruációs szinkronizáció nyomában

PUBLIKÁLÁS: 2025. augusztus 03. 19:45

Máig vitatott téma az az egészségügyi vonatkozású jelenség, miszerint az együtt élő, vagy sok időt közösen töltő nők menstruációja idővel összehangolódik. Utánajártunk, hogy a menstruációs szinkronizáció valóságalapjának.

Nagyon gyakran megfigyelhető az egy háztartásban élő női családtagoknál, szoba- vagy lakótársaknál, közeli barát- és munkatársnőknél, hogy bizonyos idő elteltével hasonló napokon jelentkezik a havi vérzésük. Egyesek szerint ennek, vagyis a menstruációs szinkronizációnak a hátterében feromonális, valamint hormonális okok állhatnak.

menstruációs szinkronizáció családi körben — Az együtt élő lányok és nők sok szempontból alkalmazkodnak egymáshoz, de mi a helyzet a menstruációs szinkronizációval?
Fotó: Nikola Spasenoski / Shutterstock

Kémiai hatások kérdése lehet a menstruációs szinkronizáció

A feromonok olyan kémiai vegyületek, melyek az állatokban és emberekben egyaránt megtalálhatók. Az élővilágban különösen fontos szerepük van, hiszen ezek a szaglással nem érzékelhető, bőrön keresztül kibocsátott molekulák szexuális és viselkedésbeli reakciókat képesek kiváltani az adott fajok más egyedeiből. Az emberek tekintetében az ilyen anyagok nagy mértékben irányítják a nemi viselkedést, ez felel egyebek mellett például azért, hogy vonzónak találjuk-e a másikat, vagy sem. Erre alapozott a menstruációs szinkronizáció elméletét először leíró Martha McClintock pszichológus, aki 1971-es Nature című tanulmányában azt taglalta, hogy a közös lakótérben élő nők a kibocsátott feromonokon keresztül észrevétlenül hatást gyakorolhatnak egymás hormonális szabályozó központjára, ami pedig összehangolhatja a ciklust. A felvetés azonnal nagy figyelmet kapott, ám az azóta napvilágot látott kutatások sorra megkérdőjelezték az eredményeket, ezzel együtt kétségbe vonták, hogy biológiai mechanizmusok állnának a jelenség mögött.

Egy úttörő kutatás a menstruációs szinkronizációról

Martha McClintock, a massachusettsi Wellesley College hallgatója mindössze 24 éves volt, amikor 135 egyetemista, és ami még fontosabb, közeli kapcsolatban álló kollégista nőtársa részvételével készített felmérést. Az önbevallásos kérdőíves módszer lényege azt volt, hogy McClintock begyűjtse és összeírja először a tanév elején, majd pár hónappal később a lányok menstruációjának első napját. Ezeket aszerint elemezte, hogy az idő előrehaladásával a közei barátnők és szobatársak ciklusai közelebb kerültek-e egymáshoz, mint azoké, akik nem álltak szoros kapcsolatban. Az eredmények szerint a menstruáció első napja megfigyelhetően közelített egymáshoz a vizsgáltaknál, mindezt a Martha a feromonokkal magyarázta. A kutatás a maga idejében annyira érdekesnek bizonyult, hogy nemcsak a popkultúrában, de a menstruációs szinkronizáció bizonyítékaként is elterjedt.

menstruációs szinkronizáció barátok között — Talán sokan vágynak a menstruációs szinkronizációra, a ciklus tekintetében azonban a személyes adottságok a meghatározók
Fotó: ViDI Studio / Shutterstock

A 2000-es évek válasza

Egy 2006-os kutatás, ami a beszédes Women do not synchronize their menstrual cycles, azaz A nők menstruációs ciklusai nem szinkronizálódnak címet viseli, 186 nő ciklusát követte nyomon egy teljes éven keresztül. A kínai egyetemi kollégiumban végzett felmérések módszertanilag szigorúbbnak számítottak, mint az 1971-es kutatás, ezen felül az adatok és az elemzés is részletesebb volt. Zhengwei Yang és Jeffrey Schank matematikai szimulációkat készítettek, hogy lássák, statisztikai alapon, vagyis véletlenszerűen mekkora szinkronizáció jöhetne létre elméletileg. Az eredmények azt mutatták, hogy a menstruáció kezdetének napja inkább távolodott egymástól, az egyezések pedig pusztán a véletlen művei. Ebből kifolyólag magabiztosan jelentették ki, hogy a jelenség nem létezik, legfeljebb nagyon ritka esetben. A sarkalatos kutatás habár kritikaként hatott, meghatározó mérföldkő lett a menstruációs szinkronizáció témakörében, és módszertanilag megalapozott ellenérvet nyújtott a McClintock-féle felvetés ellen.

Mi a helyzet a hormonokkal?

Az évek múlásával egyre több szakember fogalmazott meg kritikát a kutatással kapcsolatban. Főként azért, mert nem volt reprezentatív, szakmai szempontból pedig azt bírálták, hogy az ilyen fajta szinkronizáció inkább a ciklus természetes ingadozásainak, továbbá a statisztikai véletlennek köszönhető. Ennek ellenére feltételezés szintjén megjelent az a gondolat, miszerint a hormonok is lehet(né)nek) felelősek az együttállásért. Sokan gondolták azt ugyanis, hogy a közeli kapcsolatban élő nők ösztrogén és luteinizáló hormonjainak szintje hatással lehet a ciklusra. A szakma viszont ezt is inkább csak elméletnek tartja, mivel a tudományos tények szerint a női ciklust elsősorban a saját belső biológiai ritmus szabályozza, sem mint a külső hatások. Ráadásul egy-egy periódus hossza, illetve szabályossága személyenként eltérő: míg egyeseknél 28 napos, másoknál akár 24, de 30 is lehet, ráadásul a vérzés tartama is változó, 2-3 naptól egészen 8-ig tarthat. Emiatt könnyen megtörténhet, hogy hónapok alatt átfedés alakul ki két vagy több nő menstruációs periódusában.

menstruációs szinkronizáció vizsgálata — A menstruációs szinkronizáció lehetősége még ma is sokakat foglalkoztat, érdemes azonban a közösségi helyett az egyéni működésekre és szükségletekre koncentrálni
Fotó: Velista production / Shutterstock

Öntsünk tiszta vizet a pohárba!

A tudományos tények és vizsgálatok miatt jelenleg tehát inkább mítosz, mint valóság, hogy létezne biológiai alapú szinkronizáció. Többen ettől függetlenül mégis reálisnak tartják, aminek két oka is lehet. A kognitív torzítás szerint az emberek felfigyelnek arra, ha véletlenszerűen egybeesik egy őket érintő esemény egy vagy több másik személyével, arra viszont már kevésbé, amikor nem. A másik magyarázat, hogy az erősebb társas kapcsolatok, továbbá közös élmények nyomán hajlamosak vagyunk sokkal jobban figyelni egymás ciklusára, ha pedig az éppen egybeesik, az érzelmileg jobban megérinthet.

A jelenség mélyebb jelentést hordozott

A menstruációs szinkronizáció gondolata, vagyis az, hogy a nők testi működése képes összehangolódni, erős szimbolikus üzenettel bír, és ez már McClintock kísérlete idején is így volt. A feltételezett jelenség felfogható úgy is, hogy a női közösségek erejét mélyíti, főleg, hogy a 70-es évekbeli női mozgalmakban, konkrétan a feminizmus második hullámában az efféle szinkron különös jelentőségű volt. Hiszen, ha a nők teste nemcsak egyéni szinten, de összhangban is képes működni, az egyfajta természeti őserőt sugall. A kutatásnak mindezeken felül azért is volt nagy hatása, mert beszédtémává tette a menstruációt, ezzel valamiféleképpen hozzájárult a tabuk ledöntéséhez.

Többet szeretnél megtudni a menstruációs ciklus működéséről? Nézd meg az alábbi videót is: